A vizsgálatba a pennsylvaniai általános iskola 370 tanulóját vonták be, akik 295 háztartásban éltek. A kutatók egybevetették az ülésrendet, az órarendet, az iskolabusz menetrendjét, a felügyeleti rendet és a hiányzási listákat, majd megbecsülték, hogy melyik úton, mekkora eséllyel adták át a gyerekek a vírust.

Kiderült, hogy a fiúk és a lányok is háromszor nagyobb valószínűséggel adták át az influenza vírusát egymás között, mint a különböző nemű tanulók. Az osztálytársak között az átadási arány ötször nagyobb volt, mint más osztályokba járó diákok irányában, ám érdekes módon az már nem növelte jelentősen a továbbadás valószínűségét, ha valaki padtársa volt a tantermen belül az előzően megfertőződött „láncszemnek”.

„Ez az egyik legátfogóbb tanulmány arra, hogy miként terjed iskolás gyerekek körében az influenzajárvány, és egyúttal sokat elárul nekünk arról is, hogyan befolyásolják a közösségi hálózatok a továbbadást” – mondta el Simon Cauchemez kutatásvezető, a londoni Imperial College járványkitöréseket elemző és modellező központjának munkatársa.

A kutatók reményei szerint az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmány adatait felhasználva pontosabb modellt készíthetnek, amely segítheti az egészségügyi döntéshozókat a járványok hatékonyabb kezelésében. Választ adhat a modell például arra, hogy be kell-e zárni egy iskolát, illetve a járvány mely pontján szükséges ezt megtenni. A vizsgált iskolát például 18 nappal a járvány kitörését követően zárták be, amikorra az ott tanulók 27 százalékánál már megjelentek az influenza tünetei. Az elemzés szerint ezen a ponton az átadási arány már csökkenni kezdett, így az iskola bezárásának már kevés hatása lehetett.