A kutatók száz krónikus fájdalommal élő embert vizsgáltak annak kiderítéséhez, hogy egyesek miért élik meg katasztrófaként és miért túlozzák el a fájdalmat, illetve miért esnek kétségbe attól a tudattól, hogy fájdalmat kell átélniük. A vizsgálatba bevonták a résztvevők elsőszülött, már felnőtt gyermekeit is, egyeseknek pedig a házastársát is.

„Úgy tapasztaltuk, hogy a szülők katasztrofálásra való hajlama kihatott a gyermekeikre is, az aktuális fájdalom mértékétől függetlenül” – mondta el Suzyen Kraljevic, a Spliti Egyetemi Kórház munkatársa. Gyermekkorban a szüleink közvetítik a követendő mintát, ezért lehetséges, hogy az utódok később a társas érintkezésben is a családban tanult eszközöket használják fel. A korábbról már megismert helyzeteket így sokan a szüleik módszereivel oldják meg.”

A szakember szerint ideális lenne, ha a családok jobban megtanítanák a gyermekeiket a fájdalom kezelésére.

A tanulmány az International Journal of Behavioral Medicine című folyóiratban jelent meg.