A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói Jeffrey Gordon vezetésével az étrend összetevői és a bélbaktériumok közötti dinamikus kapcsolatot vizsgálták. Kísérletükben tíz, az emberi bélrendszerben gyakorinak számító bélbaktériumot juttattak be steril körülmények között nevelt egerekbe, akiket ezután három különböző étrenden tartottak két hetes időszakokon át.

A kutatók az étrend egyes elemeinek ismeretében matematikai modellezéssel előre tudták jelezni, hogyan változik majd a baktériumfajok aránya az adott étrend hatására. Emellett azt is ki tudták deríteni, hogy mely étrendi összetevők voltak elsősorban felelősek egy adott baktériummal kapcsolatos reakcióért.

„Állandóan más és más ételeket eszünk, és tudjuk, hogy ez befolyásolja a bélrendszerben lévő mikrobák összetételét. Eddig azonban nem tudtuk hatékonyan meghatározni, hogyan befolyásolja pontosan egy adott összetevő vagy élelmiszer a bélbaktériumokat” – nyilatkozta a kísérletet vezető kutató.

Egy másik vizsgálatban a szakemberek kimutatták, hogy bizonyos bélbaktérium-közösségek az emberekben és különböző emlős állatokban – például a zsiráfokban, a páviánokban és az oroszlánokban – egyaránt előfordulnak, és csak a mennyiségüket tekintve térnek el egymástól attól függően, hogy az állat húsevő, növényevő vagy mindenevő-e. A húsevők bélbaktériumai a fehérjék építőköveinek, az aminosavaknak a lebontására specializálódnak, a növényevőkben viszont a baktériumok az aminosavakat felépítését végzik.

„Most kezdjük megérteni, hogyan alakítják az egyes étrendek és azok összetevői a bélbaktérium-közösségeket” – számolt be Gordon. – Ez segít utat nyitni a különböző kultúrákban élő emberek táplálkozási igényeinek megértése és az élelmiszerek tápértékének javítása felé.”