Jack Needleman kaliforniai közegészségtani professzor hosszú ideje foglalkozik azzal, hogy a nővérlétszám és a gyógyítási eredmények milyen módon és mértékben függnek össze. A betegellátás első pontja szinte mindig a nővérek munkáját jelenti, ezért a gyógyítás színvonala alapvetően függ attól, hogy a kórházban előfordul-e nővérhiány.

A korábbi kutatásokban kapott rossz eredményeket a kórházak vezetése általában kétségbe vonta, mert különböző létszámú ápolónőket foglalkoztató gyógyintézetek eredményeit hasonlították össze, Needleman és munkatársai azonban most egyetlen amerikai intézmény teljes betegforgalmának ellátását és gyógyulási arányát vetették össze a vizsgázott, képzett ápolónők számával.

Az intézet 43 részlegén a vizsgálat időszakában létszámhiány miatt gyakran nem állt annyi nővér munkába, ahánynak kellett volna. A kutatók azt találták, hogy amikor egy-egy nyolc órás műszakban lényegesen kevesebb ápolónő dolgozott, a betegek halálozási esélye átlagosan két százalékkal emelkedett. Tekintve, hogy ilyenkor az osztály betegei három műszakban maradtak rosszabb ellátásban, abban a 24 órában a halálozásuk kockázata hat százalékkal lett magasabb, mint azon a napon, amikor valamennyi nővér szolgálatban volt.

A New England Journal of Medicine-ben közölt tanulmányból az is kiderült, hogy a sok beteg felvételével járó, zűrös napokon az ott ápolt betegek halálozási esélye négy százalékkal nőtt a nyugodt napokéhoz képest. „Eredményeink remélhetőleg megszigorítják a nővérlétszám megfelelő szinten tartását, és fokozzák a betegápolás eddiginél jobb szervezését” – nyilatkozta a vizsgálat vezetője.