A Zürichi Egyetem és a Mainzi Egyetem kutatóinak a Journal of Clinical Investigation oldalain megjelent tanulmánya azt az elméletet erősíti, amely szerint az iparosodott társadalmakban az allergiás betegségek drámai növekedése a légszennyezés és a dohányzás mellett a mikroorganizmusok eltűnésének köszönhető. A higiénia hipotézisként is ismert elmélet szerint a tisztítószerek és az antibiotikumok széleskörű használatának köszönhetően az ember egyre kevésbé kerül kapcsolatba kórokozókkal, ami pedig az immunrendszer normál érési folyamataihoz elengedhetetlen lenne.

A Helicobacter pylori nevű baktérium ellenáll a gyomorsavval szemben, ezért képes a gyomorban megmaradni. A becslések szerint a világ lakosságának fele fertőzött ezzel a kórokozóval, mely gyakorta tünetmentes marad, azonban az esetek egy részében a gyomor- illetve a nyombél-nyálkahártya gyulladását, fekélyesedését idézi elő. A fertőzés ráadásul elősegíti a gyomorrák kialakulását. Emiatt a kórokozót antibiotikummal irtják ki a gyomorból – főként a nyugati világban.

Azonban a mostani tanulmány szerint a Helicobacter pylori baktériumnak fontos szerepe lehet a szervezetben. A kutatók kísérleti egereket fertőztek meg a kórokozóval. Ezek az állatok később fokozott toleranciát mutattak asztmát keltő allergén anyagokkal szemben. Azoknál az egereknél, ahol fertőzés nem történt, a felnőtt példányok szervezete inkább reagált az allergénekre.

Anne Müller professzor és munkatársai szerint a jelenség magyarázata az immunrendszer dendritikus sejtjeinek érése lehet: ezek az elemek alapvetőek a T-sejtek szabályozása szempontjából, melyek az asztmával szembeni védőhatást építik fel. A vizsgálatban a nem fertőzött állatokba juttatott T-sejtekkel gátolható volt az asztma kialakulása.

A felfedezés a jövőben az allergiás betegségek megelőző stratégiájának kialakításának szempontjából bírhat kiemelt fontossággal.