A szakemberek kutatásukban úgy találták, hogy a hivatalba visszatérő dolgozók boldogabbak, egészségesebbek és több az energiájuk, sőt még a problémamegoldó képességük is jobb. A javulás ugyanakkor nem tart sokáig, már az első munkahéten halványulni kezd, két hét elteltével pedig ugyanolyan fáradtak az emberek, mint az üdülés előtt.

„Bár a jótékony hatás gyorsan elhalványul, az valószínűleg nagyon problémás lenne, ha valaki nem menne szabadságra, mert a terhek idővel felhalmozódnak” – magyarázta a The Daily Telegraph brit napilap kérdésére Jessica de Bloom, a hollandiai Radboud Egyetem egészségpszichológusa. A szakember és munkatársai 96 holland dolgozót vizsgáltak két héttel szabadsága előtt, majd a munkába való visszatérést követően több héten át követték őket nyomon.

De Bloom szerint a nyaralás segít az embereknek abban, hogy újra megerősítsék kapcsolatukat családjukkal, partnerükkel és barátaikkal. „Segít újratölteni akkumulátorainkat, termelékenynek maradnunk és jó szinten teljesítenünk” – tette hozzá.

Egy korábbi vizsgálat, amely 131 német tanárnál mérte fel a húsvéti két hetes szünet hatását, úgy találta, hogy a pihenés előnyös hatásai körülbelül egy hónap alatt szűntek meg.

Simon Kemp, az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatója 49 ember kikérdezése alapján azt állapította meg, hogy a nyaralásról bennünk maradt hangulatot annak legemlékezetesebb és legszokatlanabb 24 órája határozta meg. Emiatt Kemp szerint nem az a fontos, hogy hosszú legyen az üdülés, sőt nem szükséges arra sem törekedni, hogy zsúfolva legyen programokkal.

Azt is több felmérés igazolta, hogy a visszaemlékezések sokszor megszépítik a valós történéseket, mert az apróbb kellemetlenségeket, amelyek például a reptéren vagy a szállodában érik az utazókat, nem tartják meg emlékeik közt az emberek.