A The British Medical Journal (BMJ) című orvosi lapban ismertetett vizsgálathoz csaknem 80 ezer, szívrohamon átesett páciens adatait elemezték Angliában és Walesben, összevetve azokat a légszennyezettségi mutatókkal. Óránkénti lebontásban álltak a kutatók rendelkezésére a légszennyezettségi értékek: a szálló por, az ózon, a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid koncentrációja.

Krishnan Bhaskaran kutatásvezető, a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársa csoportjával megállapította, hogy nem a levegő szennyezettsége volt a szívrohamok fő oka, ám hozzájárult az infarktusokhoz. Számításaik alapján egy kipufogógázokkal közepesen szennyezett napon 5 százalékkal emelte az infarktusok számát a légszennyezettség.

A szívroham kockázata a belégzést követő hat órán belül emelkedett meg, majd visszaállt a szokásos értékre.