Az őssejt- és génterápia napjainkban az orvosbiológiai kutatások frontvonalába tartozik. Az őssejtkutatás szemléletében és technológiájában is átalakítja a biológiai kutatásokat, eredményeire épül a helyreállító orvostudomány – emelte ki Nagy László akadémikus, egyetemi tanár, projektmenedzser a programról tartott keddi záró konferencia kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Az akadémikus elmondta: az őssejtek klinikai alkalmazása a jövőben számos nagy populációt érintő, még nem megoldott terápiájú betegség gyógyítását teszi lehetővé.

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában (DEOEC) megvalósuló őssejtprojekt célja, hogy létrejöjjön egy olyan infrastruktúra, ami lehetővé teszi az őssejtek kutatási felhasználását és megalapozza őssejtek terápiás alkalmazását.

A kétéves projekt eredményeként őssejt-kutatóközpont létesült, ahol lehetőség van embrionális és szöveti őssejtek tenyésztésére, biztonságos tárolására és kutatási célra való felhasználására. A kutatóknak egér- és humánsejtek visszaprogramozásával sikerült előállítaniuk és karakterizálniuk úgynevezett pluripotens őssejteket, amelyek tulajdonságai hasonlóak az embrionális őssejtekéhez.

Meghonosítottak egy transzpozon (DNS-molekulán található, helyét változató, „ugráló” gén) alapú génbeviteli módszert, amelynek alkalmazása révén nagy hatékonysággal lehet terápiás géneket bejuttatni őssejtekbe – avatott be a részletekbe a professzor. Ez az eljárás a jövőben alkalmas lehet immun- és anyagcsere betegségek, mint a Wiskott-Aldrich-szindróma, a Gaucher-kór és a Pelizaeus-Merzbacher-betegség génterápiás gyógyítására – tette hozzá, megjegyezve: kidolgoztak olyan eljárásokat is, amelyekkel az őssejtek hatékonyan átalakíthatók ideg-, szívizom- és immunsejtekké.