Világszerte évente 250 ezer nő hal meg méhnyakrák következtében, 85 százalékuk igen szegény vagy szegény országban. Ugyanakkor az iparilag fejlett országokban a méhnyakrák okozta halálozás csökken; az Egyesült Államokban ma kevesebb halált okoz, mint az emlőrák, a tüdőrák, a béldaganat és a bőrrák együtt. Ennek oka a hatékony szűrővizsgálat: a méhnyak felszínéről vett szövetmintából – Pap-kenet – kimutatható, hogy van-e ott rosszindulatúan elfajuló sejt.

Egy évtizede a leghíresebb amerikai orvostudományi egyetem, a John Hopkins Medical School intézeteiben kimutatták, hogy az 5 százalékos konyhai ecet a méhnyak felszínére kenve 3-5 perc alatt elszínezi az egészséges sejteknél több fehérjét és kevesebb vizet tartalmazó daganatos szövetet. Az elváltozást néhány napi tanulással egy ápolónő is képes felismerni.

Ma Zimbabwétől Thaiföldig 20 szegény országban folyik a méhnyakrák szűrővizsgálata ezzel a filléres és könnyen kivitelezhető módszerrel. Ráadásul egy mélyhűtött fémpálcával a gyanús terület kezelése is megoldható. A fagyasztás egy-két napig égő érzéssel jár, de 90 százalékban hatékony.

Az ecetes ecsetelés is kitűnő módszer, legfeljebb gyakrabban jelez kórosnak tűnő elváltozást, mint a Pap-szövetminta, de az utóbbihoz bonyolult laboratóriumra és magasan képzett szakemberekre van szükség, a VIA/cryo technika pedig, ahogy az új, olcsó eljárást nevezik, bárhol minimális oktatással elindítható.

Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a mindenütt könnyedén bevezethető eljárást, és így a súlyos, rosszindulatú daganatos betegség korai felismerése és kezelése világszerte megoldható.