Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://new.vital.hu)

Tények és tévhitek az alvásról

Az alvás különleges dolgokra képes: fokozza a növekedési hormon felszabadulását, hatására több T-sejt indul harcba a fertőzések ellen, segíti az étvágy szabályozását, stabilizálja az éber agyműködést, fokozza az éberséget, és hozzásegít a gyorsabb információ-feldolgozáshoz.

Pozitív hatásai ellenére mégis egyre kevesebb időt töltünk alvással: az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ adatai szerint az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben közel 20 perccel csökkent az átlagos alvásidő, így az jelenleg napi hat óra negyven perc. A 30-44 éves férfiak a legfelelőtlenebbek: harminc százalékuk hat óránál is kevesebbet alszik naponta, ezzel pedig az egészségüket is komoly veszélyeknek teszik ki.

Következzék néhány tévhit és tény az alvással kapcsolatban.

Tévhit: A sikeres embereknek elég napi öt óra alvás.
Igaz, hogy Napóleon és Thomas Edison sem aludt többet 4-5 óránál éjszakánként, de a világuralom és az izzó feltalálása csupán bemelegítés lett volna számukra, ha többet alszanak. A szakértők szerint mindössze a felnőttek 10 százalékának van az átlagnál jelentősen kevesebb (vagy több) alvásra szüksége. Ha az alváson spórolunk, zombiként éljük le az életünket.

Tény: A gyakori éjszakai vizelés betegségre utalhat.
Alex Chediak, a Miami Alváskutató Központ igazgatója szerint ha valaki rendszeresen legalább kétszer kel fel éjjelente vécézni, valószínűleg obstruktív alvási apnoéban szenved. Alvási apnoé esetén a garat hátsó részének lágy szövete elzárja a légutakat alvás közben, amitől 10-60 másodperc ig leáll a légzés. E mini fulladásoktól csökken a vér oxigénszintje, a szívünk hevesebben kezd verni, és megemelkedik a vérnyomásunk. Többletfolyadék gyűlik fel a vénákban, és visszacsatolásként nyomáscsökkentő vízhajtást, vagyis pisilést vált ki. Chediak szerint a prosztata-megnagyobbodás és a magas vércukorszint is okozhat éjszakai vizelési kényszert, e betegségek esetén azonban éjjel és nappal is gyakrabban kell vizelnünk.

Tévhit: A szieszta szükséges.
A mediterrán országokban elterjedt szokás, hogy a kiadós ebéd után délután 1 és 4 óra között lepihennek. A növekvő munkanélküliség mellett azonban a háromórás szundikálás egyre kevésbé mutatna jól a munkahelyeken. A szakértők szerint az ebéd utáni szunyókálás árulkodó jele annak, hogy nem volt elég az éjszakai alvás.

Tévhit: A korai kelés csupán alkati kérdés.
Sokkal valószínűbb, hogy álmatlanságban szenvedünk. Ilyen esetben érdemes körülbelül egy órával később lefeküdni, hogy az alvás közben kialakuló üresjáratok megritkuljanak, és lassanként ne a kakas előtt, hanem utána ébredjünk.

Tévhit: A lefekvés előtti edzés segít az alvásban.
A rendszeres testedzés az egyik leghatékonyabb segítség az alvást tekintve, de ha lefekvés előtt edzünk, nagy a valószínűsége, hogy éberek mardunk az ágyban. Lefekvés előtt hasznosabb egy forró fürdő vagy szauna. Az edzést pedig hagyjuk inkább reggelre.

Tévhit: Az alkoholtól jobban alszunk.
Az alkohol valójában belerondít a természetes alvási ciklusba: négy óra ittas alvást követően elmúlik az alkohol hatása, és izgalmi állapotba kerülünk. Ettől kezdve nem olyan mély az alvás, könnyebben felébredünk. Ráadásul az alkohol izomlazító hatása miatt az alvási apnoé tüneteit is kiválthatja olyan horkolókban, akik máskülönben nem szenvednek a rendellenességben. Sajnos mindezek ellenére túl sokan folyamodnak ehhez a módszerhez, akik nehezen alszanak el. Az ivásnál azonban sokkal többet ér, ha kitartunk egy rendszeres alvási minta mellett.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://new.vital.hu/alvas-tevhitek-tenyek