A szervezet egy napi rutinon esik át 24 óra alatt, ezt nevezzük cirkadián ritmusnak, vagy másképp napi biológiai órának, amely a szervezet szinkronját biztosítja a környezettel. Az időeltolódás okozta tüneteket például e szinkron felborulása váltja ki. A test kémiájának napközbeni változása az egészségre is hatást gyakorolhat.

Az amerikai Case Western Reserve Orvostudományi Egyetem kutatói egereken végzett vizsgálataik során megállapították, hogy a hirtelen szívhalál kockázatának napszakonkénti eltérése azzal magyarázható, hogy a szívritmust szabályozó egyik fehérje szintje napközben ingadozik.

A kérdéses fehérje a kruppel-szerű faktor 15 (Klf15), melyet a biológiai óra szabályoz. A protein a szívverést szabályozó ioncsatornákra gyakorol hatást. Az állatkísérletekből az derült ki, hogy a génmódosítással túl sok Klf15-öt termelő egerekben, valamint a Klf15-öt egyáltalán nem termelő egerekben magasabb volt a cirkadián ritmus halálos zavarainak kockázata.

Az emberi és az egérszív működése között azonban jelentős eltérések vannak, ezért nem lehet tudni, hogy ugyanez a mechanizmus jelen van-e az emberekben is. Mukesh Jain, a Nature szaklapban megjelent tanulmány társszerzője úgy véli, bár egyelőre csak a felszínt sikerült megkaparni, további kutatásokkal és a szív-érrendszeri betegekben jelentkező cirkadián ritmuszavarok értékelésével új megközelítésmódokra nyílhat lehetőség a diagnosztizálásban, a prognosztizálásban és a kezelésben.