A keringési elégtelenség gyakorisága világszerte növekszik, mivel ma már sok, korábban menthetetlen szívbeteg életét megmentik, de a szív teljesítménye bizonyos mértékben ilyenkor is károsodik, és ez szívelégtelenséggel jár. A kezelés éveken keresztül a betegeket kifogástalan állapotban tartja.

Osvaldo Almeida ausztrál professzor és munkacsoportja a Perthi Orvostudományi Egyetemen egy minitanulmányban azt vizsgálta, hogy az ilyen szívbetegek gondolkodási képessége hogyan alakul.

A vizsgált, 45 év feletti önkéntesek közül 35 keringési elégtelenségben szenvedett, 56-nak bizonyított koszorúér-betegsége volt, de szívelégtelenség nélkül, és 64 egészséges ember volt a kontrollcsoport. Valamennyiüknél nukleáris mágneses rezonancia vizsgálatot végeztek, amellyel az agyszövet szürkeállományának tömege mérhető, és részletes ideggyógyászati vizsgálatokkal igyekeztek felbecsülni az emlékezet minőségét, a gondolkodás gyorsaságát és megbízhatóságát.

A mérések szerint az egészséges kontrollszemélyekhez képest az ugyanolyan korú, de koszorúér-betegségben szenvedő csoport tagjainál is kissé csökkent a gondolkodási képesség szintje. Az emlékezet, a gondolkodás gyorsasága a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében még kifejezettebben romlott az egészséges emberekéhez képest. Az agyi szürkeállomány tömege is arányosan csökkent.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb létszámú csoportok még részletesebb tanulmányozására van szükség, hogy pontos képet kapjanak arról, mekkora kárt okoz a szívelégtelenség a gondolkodásképességben.