Az elhízás (obezitás) esetében egyre gyakrabban esik szó járványról – nem véletlenül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1980 óta világszerte megduplázódott, Európában pedig megháromszorozódott az elhízás előfordulása, és a tendencia folytatódik, ráadásul aggasztó módon egyre inkább érinti a gyerekeket is.
Túlsúly és elhízás
A túlsúly és az elhízás a zsírszövet túlzott mértékű felszaporodását jelenti a testben, ami negatívan befolyásolhatja az egészséget. A WHO definíciója szerint túlsúlyról akkor beszélhetünk, ha valaki testtömegindexe (BMI), azaz a testsúlyának a magasságához való aránya meghaladja a 25-ös értéket, elhízásról 30 feletti érték esetén van szó. (Kiszámításához a testsúly kilogrammban mért értékét el kell osztani a magasság méterben mért értékének négyzetével.) A BMI mellett fontos jelzőszám még a derékkörfogat, a derék- és a csípőbőség aránya, a zsírszövet mennyisége és az izomzathoz való aránya is.
A rendellenes zsírszövet kétféle típusa különböztethető meg: a bőr alatti, szemmel is jól látható ún. szubkután zsír, és a hasüregben, a belső szervek között lévő ún. viszcerális vagy zsigeri zsír. Jelenlegi ismereteink szerint az utóbbi jóval veszélyesebb, egyrészt azért, mert vékony, bőr alatti zsírfelesleggel nem rendelkező embereknél is lehet kóros mennyiségű, másrészt pedig mert olyan anyagokat, köztük hormonokat termel, amelyek kedvezőtlenül hatnak az anyagcserére és ezáltal növelik egyes betegségek rizikóját.
Okok, tünetek és következmények
A felesleges zsírpárnáknak nem csak esztétikai jelentősége van: a túlsúly és az elhízás fokozott kockázatot jelent számos betegség kialakulását tekintve. A legfontosabbak ezek közül a cukorbetegség, a daganatos (pl. endometriális, emlő-, vastagbélrák) és szív-érrendszeri megbetegedések (például magas vérnyomás, stroke, szívroham), valamint mozgásszervi (pl. ízületi) problémák, de emellett az elhízottaknál gyakoribbak lehetnek a meddőségi, légzési (pl. alvási apnoé szindróma), emésztőrendszeri, hormonális, valamint mentális problémák is. A plusz kilók a mindennapi életvitelt is megnehezítik: nehezebbé teszik a mozgást, csökkentik az aktivitást és fáradékonnyá tesznek.
A túlsúly és elhízás kialakulásának okai összetettek. Közvetlenül az energia-egyensúly felborulása okozza, vagyis az, ha az energiabevitel meghaladja az energiafelhasználást, a felesleg pedig elraktározódik a zsírszövetekben. Ennek létrejöttében genetikai okok csak kis mértékben játszanak szerepet, de a családnak nagy szerepe van benne a hasonló környezeti és életmódbeli tényezők miatt. Bár sokan vélik úgy, hogy túlsúlyuk anyagcsere- vagy hormonzavarra vezethető vissza, szervi rendellenességek valójában csak az esetek kisebb részében okoznak elhízást. Ilyen lehet például a policisztás ovárium szindróma, a Cushing-szindróma, vagy a pajzsmirigy alulműködése. A kiváltó okok között szerepelhetnek még bizonyos gyógyszerek, illetve pszichés tényezők is, az elhízásért azonban a legtöbb esetben életmódbeli tényezők felelősek.
A két fő bűnös a táplálkozás és a mozgás hiánya. A nyugati világban elterjedt étrendben a kalóriában, zsírokban, cukrokban és más szénhidrátokban gazdag, élelmi rostokban és tápanyagokban ugyanakkor szegény, túlfinomított ételek dominálnak, és korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. Az ülő életmód is dominánssá vált: gyaloglás helyett autózás, fizikai munka helyett egész napos ülés az irodában, szabadidős tevékenységként pedig kirándulás és sportolás helyett gubbasztás a tévé vagy a számítógép előtt.
Az elhízás általában fokozatosan, évek alatt alakul ki. Világszerte gyakoribb a nőknél, akiknél jellemzően az első gyermek születése után rakódnak le az első plusz kilók, illetve a menopauza is veszélyes korszaknak számít e szempontból. Férfiaknál általában a harmincas években kezdődik a folyamat, és riasztó módon egyre több gyerek és kamasz is érintett. Az ő sorsuk sokszor már a fogantatás előtt eldől: számos kutatás bizonyítja, hogy az anyák terhesség előtti testsúlya összefügg a születendő gyermek későbbi testsúlyával, és hogy a magas BMI-jű anyák utóda nagyobb eséllyel lesz elhízott felnőtt korában. Ehhez hozzájárul a szoptatás hiánya, a korai elválasztás, vagy a csecsemőkori túl gyors súlygyarapodás. Egyes adatok szerint a kövér gyerekek 25%-a felnőtt korára sem tud megszabadulni túlsúlyától.
Fontos tényező még a gazdasági helyzet is: az elhízás egyre inkább érinti az alacsony jövedelmű, hátrányos szociális helyzetű embereket, mivel az olcsó élelmiszerek gyengébb minőségűek és jobban hizlalnak, illetve a szegényebbre kevésbé jellemző a fizikailag aktív életmód.
Fogyni, de hogyan?
Az elhízás megelőzhető és kezelhető probléma, amihez több energiát kell elégetni, mint amennyit beviszünk, vagyis kevesebb kalóriát kell fogyasztani, és többet mozogni. Ezt az összefüggést szinte mindenki ismeri, aki szeretne lefogyni, a többség mégsem jár sikerrel. Ebben számtalan ok játszhat szerepet, például az akaraterő, a támogató környezet és az anyagi lehetősége hiánya, vagy például az is, hogy nem tudják: a fogyást elősegítő étrend kalóriatartalma mellett a tápanyag-összetétele is fontos.
A pontos tápanyag-arányok mindenkinél eltérőek lehetnek, de általánosságban elmondható, hogy csökkenteni kell a zsírok és szénhidrátok, és növelni a fehérjék és rostok mennyiségét. Jó tudni, hogy azonos energiaértékű szénhidrát, zsír és fehérje egyformán hizlal, de abban már van eltérés, hogyan befolyásolják a különféle élelmiszerek az étvágyat és a vércukorszintet. A fehérjék például hosszabban tartó jóllakottság-érzetet eredményeznek, és a szénhidrátok között is van különbség a finomítottak (pl. fehér cukor és liszt), valamint a kevésbé feldolgozottak (pl. teljes kiőrlésű gabonák) között az utóbbiak javára.
Tanácsos csökkenteni a feldolgozott és készételek, az alkohol és a cukor arányát, valamint a növelni a zöldségek és gyümölcsök mennyiségét. Fontos tényező az étkezések rendszerességének betartása, a főétkezések közötti nassolások kiiktatása, valamint az elegendő folyadékfogyasztás – ez is segít csökkenteni az éhséget.
Az étrend sok esetben önmagában nem elegendő a kellő mértékű fogyáshoz, de a rendszeres mozgásnak nem csak emiatt van jelentősége. A felesleges energia elégetése az izmok segítségével zajlik, és aki többet mozog, annál hatékonyabb ez a folyamat. A mozgás emellett hozzájárul a jó közérzethez, a mentális és szellemi egészséghez, segíti a gyógyulást, jót tesz a csontoknak, és általánosságban csökkenti a betegségek rizikóját.
Az elhízás kezelésében az étrend és a mozgás a fő tényezők, ám ezek mellett a túlsúly mértékétől függően más eszközök is szóba jöhetnek. Milliók vágya egy olyan gyógyszer, amitől minden erőfeszítés nélkül le lehet fogyni, de valójában gyógyszeres kezelésre jelenleg csak néhány szer áll rendelkezésre, amelyek hatása a jóllakottságérzet fokozásán, a zsírfelszívódás és bizonyos agyi receptorok gátlásán alapul. Sebészi kezelésre is egyre újabb technikák léteznek, amelyek elsősorban a gyomor méretének szűkítésén alapulnak, ezzel korlátozva az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Ezek mellett pszichoterápia, diétás és életvezetési tanácsadás jöhetnek még szóba.