A Lundi Egyetem munkatársai svéd kórházak 1969 és 2008 között kelt adatait gyűjtötték össze és elemezték. Összesen 1510 páciens élt Hungtinton-kórral, közülük a négy évtized leforgása alatt 91-nél diagnosztizáltak rákot. Az átlagnépességnél tapasztalható arányhoz képest ez 53 százalékkal alacsonyabb rákkockázatot jelez.

A Huntington egyike az úgynevezett poliglutamin betegségeknek, melyeknél szintén alacsonyabb rákkockázatot találtak. A poliglutamin betegségekre jellemző, hogy egy gén fehérjeterméke felhalmozódik a sejtekben, és károsítja azokat. Ilyen betegség például a törékeny-X szindróma, a kisagyi mozgáskoordinációs zavar vagy az izomsorvadás.

„A rákkal szembeni védőhatás hátterében álló mechanizmus ismeretlen és további kutatás szükséges” – idézte a tanulmány szerzőit a BBC hírportálja.

Világszerte számos kutató keresi a választ arra, hogy bizonyos genetikai változások – amilyen például a Huntington-kórt is okozza – hogyan járulnak hozzá a rákkal szembeni védelemhez.