Már az újszülött [0] is önálló egyéniség, individuum, és gyakran nem úgy viselkedik, ahogyan azt a tankönyvek írják vagy az orvos és a védőnő beharangozta. A még nagyobb zűrzavar érdekében belép a képbe a szakértő rokonság és az ismeretségi kör, akik életbölcsességeikkel gyakran hozzájárulnak a szülők elbizonytalanodásához. Sem a túlzott nagyvonalúság és nemtörődömség, sem a mérhetetlen aggódás nem jó. Az arany középutat kell keresni, vagy legalábbis afelé kell törekedni. Ehhez szeretnék néhány praktikus tanácsot nyújtani.
Induljunk ki a szülők lelkiállapotából. Egyszerre van jelen számos nagy és fontos érzés: az öröm, a büszkeség, a félelem és a szorongás. Tervezik a közeli és távoli jövőt – s közben óráról órára szembesülnek a hétköznapok gondjaival. Mindjárt az egyik legelső dilemma: hányszor egyen a gyermek, mit és mennyit? A válasz lehetne egymondatos is. Amikor éhes, anyatejet, megfelelő mennyiségben. Csakhogy a helyzet nem mindig ilyen egyszerű, érdemes ezért kicsit részletesebben is szólni róla.
Az életkor és a testsúly összefüggése
A szűkebb újszülöttkor egyhetes, a tágabb 28 napos korig tart. Ezt követően az első év betöltéséig csecsemőkorról beszélünk. Világra jövetele után az újszülött testsúlyának 10%-át elveszti (fiziológiás súlyesés), ami nem kóros, majd 10-14 naposan újfent születési „versenysúlyánál" tart. Később átlagosan 15 dkg a heti súlygyarapodás, bár természetesen lehet több és kevesebb is. Féléves korára a gyermek megkétszerezi, egyévesen megháromszorozza születési súlyát. Ezt követően átlagosan 2 kg az éves testsúlynövekedés. Természetesen ez csak egy séma, amelytől igen nagy eltéréseket észlelhetünk, de a nem kielégítő vagy túlzott testtömeggyarapodás különböző betegségekre, illetve táplálási hibákra hívhatja fel figyelmünket.
Az utóbbi esetben a szülőkben rejlik a kisiklás oka. Nemcsak a gyógyszerek, hanem a táplálék mennyiségét is testsúlykilogramm (tskg) alapján számoljuk ki. Ez nem azt jelenti, hogy a csecsemőnek mérlegen kell eltöltenie élete nagy részét, de korántsem ártalmas, ha legalább hetente egyszer megtudjuk, utódunk mennyit is nyom. Egészséges újszülöttnek, illetve csecsemőnek átlagosan 120-150 g/tskg anyatejet „illik” fogyasztania, de van, aki kevesebbel is beéri, és van, aki túleszi magát.
Hányszor egyen az újszülött?
Magyarországon sokáig a katonás német fegyelem volt irányadó. Ha éhes, ha nem, az újszülött egyen háromóránként, tehát szoktassuk példás rendszerességre. A későbbiekben áttérhetünk a négyóránkénti etetésre, az éjszakai periódust egy szoptatásra kinyújtva, hogy az anya is tudjon hat órát pihenni. Rugalmasabbak ennél az északi népek szokásai. Amikor a gyermek felsír, az anya megszoptatja, az óramutató állásától függetlenül. Az igazság valahol a kettő között van. Fontos a rendszerességre nevelés, de a szoptatási időpontok merev betartásához nem kell ragaszkodni. Ne rázzuk fel az alvó gyermeket, de abba se nyugodjunk bele, ha egy újszülött csak hatóránként ébred fel, hiszen ilyenkor beteg is lehet.
Mennyi ideig szopjon?
Az egészséges újszülött általában húsz perc alatt jóllakik anyatejjel. A túlzottan hosszú ideig tartó szoptatás nyűgössé teheti a gyermeket. Sokan szinte folyamatosan etetik a kicsit. Ez sem jó, hiszen neki aludnia is keli, az anyának meg pihenni.
De miért húzódhat el a szoptatás ideje? Előfordul, hogy a csecsemő feje szinte „behorpad”, mégsem jön elegendő anyatej. Ilyenkor mind az újszülött, mind az anya kétségbeesik. Anyai részről csökkent tejelválasztás állhat a háttérben. Ennek lehetnek hormonális okai, a mell kiürítésének hiánya (magyarán az anya nem tartja fontosnak a feleslegben termelődő tej mechanikus lefejését), illetve a stressz és a helytelen táplálkozás, vagy a kevés folyadékfelvétel. Néha a lapos, befelé forduló mellbimbó okoz szopási nehézséget. Ez a mellbimbó kiemelésével korrigálható.
Az anya által szedett gyógyszerek, illetve a túlzottan fűszeres ételek kapcsán is gondolni kell rá, hogy bizonyos anyagok kiválasztódnak az anyatejjel, s azt szinte fogyaszthatatlanná teszik (pl. biz. gyógyszerek szedése mellett az anyatej keserűvé válik). A csecsemő is lehet erőtlen, aminek a hátterében koraszülöttség, illetve különböző betegségek állhatnak. Ennek tisztázása céljából kérjünk gyermekorvosi segítséget. Egyszerű megfázás esetén is képtelen szopni a csecsemő, ha az orrán nem kap levegőt. Szoptatás előtt mindig gondoskodjunk az átjárható légutakról!
Mit adjunk a gyermeknek?
Természetesen anyatejet! Kicsinyeink számára ez a legoptimálisabb, a higiénés szabályokat betartva ez a legsterilebb, melegíteni sem kell, védőanyagaival pedig gátolja a felső légúti fertőzések kialakulásának esélyét. És akkor még nem is beszéltünk a bensőséges kapcsolatról, mely a szoptatás alatt létrejön anya és gyermeke között.
Az anyatej az első 3-4 hónapban szinte nélkülözhetetlen a gyermek fejlődése szempontjából, igen könnyen emészthető, olcsó... és még napestig sorolhatnám az előnyeit. A többletként termelődő anyatejet le kell fejni, így a teljesen kiürített mell tejelválasztása optimális marad, ráadásul ez a pluszmennyiség pótlásnak is felhasználható. Amennyiben az anyának minden igyekezete ellenére kevés a teje, vagy elapad és nem áll rendelkezésre az anyatejgyűjtőben sem elegendő táplálék, végső esetben a tápszerhez lehet fordulni. Annak ellenére, hogy manapság ezek már igen modernek, mégsem a legoptimálisabbak. Régen sokkal szűkebb volt a tápszerválaszték, és mivel nagy mennyiségben tartalmazott fajidegen fehérjéket, gyakran idézett elő allergiát. Manapság optimális, humanizált (az anyatej összetételéhez hasonló), hipoallergén tápszerek a divatosak. Természetesen tejallergia és egyéb speciális újszülött kori betegségek fennállása esetén is rendelkezésünkre állnak a gyógytápszerek.
Pufók csecsemők
Sokan szeretnék, ha gyermekük olyan pufók lenne, mint a tápszerreklámok kicsiny sztárjai, s ennek érdekében túletetik a csecsemőt. Lehet, hogy a kövérség tetszik a szülőknek, de mit szól hozzá az utód? Hatalmas „pókhasa" felnyomja a rekeszéi, amely így alig tud kitérni, ennek következtében a gyerek fújtat, nehéz légzése van. Gyakrabban beteg, fáj a hasa, hiszen bélrendszerének hatalmas mennyiségű táplálékot kell továbbítania. Az összefekvő bőrfelületek miatt (pl. toka) sűrűbben fordul elő gombás fertőzés, ekcéma. Kórházi kezelése felér egy tortúrával, hiszen vénás rendszeréi vaskos zsírréteg borítja. Mielőtt versenyre kelnénk a szomszéd szülőkkel gyermekünk hizlalása terén, gondoljunk rá, hogy ez ártalmas is lehet!
A legnagyobb káosz az elválasztás időszakában szokott kialakulni (ideális esetben legkorábban a 6. hónaptól). Tehéntej, pörkölt galuskával, puffasztó főzelékek, fűszerek, a nagymamák vitaminbombái – és még sok más. Következményük jobb esetben hasmenés, székrekedés, hányás, súlyesés vagy elhízás. Találkoztam már olyan szülőkkel is, akik arra voltak büszkék, hogy 7 hónapos csecsemőjük ugyanazt eszi, mint ők! Meg kell találni a helyes utat az egészséges táplálkozáshoz. Egyszerre csak egy új ételt vezessünk be a repertoárba! Bízzunk gyermekorvosunkban, hallgassuk meg tanácsait, kérjük ki véleményét a szomszédok és nagyszülők táplálási praktikái felől.