A szeptember ugyan még nem a felső légúti betegségek fő szezonja, de az ilyenkor jellemző nagyobb hőmérséklet-változások kedveznek a meghűlés kialakulásának.

Miért és hogyan „fázunk” meg?

A hőmérséklet-változás következtében fedetlen testrészeink könnyen lehűlnek, a bőr alatti erek összehúzódnak és romlik a vérkeringés. Ez a folyamat érinti a felső légutak nyálkahártyáját is, ami annyiban veszélyes, hogy a hajszálerek összehúzódása és kitágulása szabad utat ad az éppen ott várakozó kórokozóknak.

Szervezetünk naponta sok-sok vírussal, baktériummal konfrontálódik, de immunrendszerünknek köszönhetően nem minden kórokozóval történő „találkozás” eredményez betegséget. Egy erős védekező rendszer sikeresen védi ki a vírusok támadását, a legyengült immunrendszer azonban legtöbbször már nem áll helyt, kész a megfázás.

Az első akadályt, amelyen a vírusnak túl kell jutnia, a légutak nyálkahártyáját borító csillószőrök jelentik. (Ezek biztosítják a nyálkafilm folyamatos továbbítását és ezáltal a légutak öntisztulását.) Ha a csillószőröknek nem sikerül a bejutni készülő vírust kifelé irányítaniuk, az megtelepszik a nyálkahártyán és szaporodni kezd.

Szót kér a köhögés

A megfázás egyik legkellemetlenebb tünete a köhögés, melynek kezelése előtt meg kell állapítani, hogy száraz (improduktív) vagy nedves (produktív) köhögésről van szó. Ha a köhögés produktív, azaz a légutakból váladék ürül, akkor az hasznos, hiszen a légutak nyálkahártyájáról váladékot távolít el. Ebben az esetben a váladék „elfolyósításával” tehető könnyebbé a köhögés.

Gyógynövényes köptető szirupok, cukorkák, langyos, mézes gyógyteák jelenthetik az ideális kezelést. Az ánizs és a kakukkfű köptető, váladékoldó és antibakteriális hatásának köszönhetően régi, jól bevált gyógynövényeink közé tartoznak.

A köhögés csillapításában a lándzsás útifű érdemel még említést. A nedves köhögést akkor kell csillapítani, ha a beteget túlságosan igénybe veszi, éjszakai pihenésében zavarja.

A nyugodt alvást segíti a szintén köhögéscsillapító hatású eukaliptusz, ami többek között balzsam formájában is rendelkezésre áll. A mellkasra dörzsölve a beteg egész éjszaka a növény gyógyító illóolajait lélegzi be.

A száraz köhögést akkor kell csillapítani, ha az kimeríti a beteget. Sok folyadék, elsősorban gyógyteák fogyasztásával, a szoba szellőztetésével és pihenéssel segíthetünk. Vessünk be minden eszközt a köhögés kezelésében. Kortyolgassunk egész nap langyos, mézes gyógyteát (száraz köhögésre: hársfavirágból, fehérmályvából, pemetefűből készüljön; nedves köhögés esetén lándzsás útifűből és kakukkfűből), használjunk szopogató tablettákat, amelyek serkentik a nyálelválasztást, így nedvesen tartják a garatot és gondoskodjunk a szoba levegőjének párásításáról illetve a gyakori szellőztetésről.

A fertőzést teljes mértékben kivédeni nem tudjuk, de annak kockázatát csökkenthetjük. Köhögéskor, tüsszentéskor tartsunk szánk, orrunk elé papír zsebkendőt. A használt papír zsebkendőt ne tartsuk magunknál, dobjuk azonnal szemetesbe. Mossunk gyakran kezet! Öltözködésünkben kövessük a „hagymaelvet”, azaz több, a hőmérséklet változásaihoz igazítható ruhával induljunk reggel útnak.