A kutatásban több mint 700, 30 és 65 év közötti túlsúlyos önkéntes vett részt, akiknek a vizsgálatok kezdetén nem voltak szív- és érrendszeri betegségeik és cukorbetegségben sem szenvedtek. A kutatás 7 éve alatt a megfigyelt páciensek 11,5 százalékánál alakult ki diabétesz. A legjelentősebb rizikófaktorok a kettes típusú cukorbetegség szempontjából az inzulin-rezisztencia és a nagy mennyiségű zsigeri zsír (a belső szervek körül, a hasüregben található zsírréteg) jelenléte voltak. Ezzel szemben a túlsúlyos, nagy mennyiségű szubkután (bőr alatti) zsírréteggel élők esetében nem nőtt a cukorbetegség előfordulási aránya.

Az inzulin-rezisztenciában szenvedő betegek szervezete nem megfelelően használja fel a vércukorszint szabályozásáért felelős inzulint. "A kutatási eredmények szerint a zsír-eloszlás és az inzulin-rezisztencia segíthet kiszűrni a cukorbetegség szempontjából veszélyeztetett betegeket" - nyilatkozta Dr. James de Lemos, a Texas Egyetem Délnyugati Egészségügyi Központjának munkatársa. Bár a hasi zsírréteg és a cukorbetegségre való hajlam közti kapcsolat egyértelműen megmutatkozott a kutatás során, a tudósoknak nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítaniuk.

Egyes szakértők szerint a világméretű elhízás-járvány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi harminc évben megduplázódott a kettes típusú cukorbetegséggel diagnosztizált betegek száma. A kutatás részletes leírása a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklap szeptemberi számában olvasható.