A beteg fülkagylóját azért kellett csaknem teljesen eltávolítani, hogy megmentsék az életét, mivel a bőrrák egyik legagresszívabb fajtája támadta meg, amely a halántéki koponyát, a nyálmirigyeket és a belső fület is veszélyeztette. A korszakalkotó beavatkozás-sorozat 2011 januárjában kezdődött, s 2012 szeptemberében egy fülkontúrozó és formázó operációval ért véget, és az intézményben végzett legösszetettebb műtétszériák egyikét jelenti. Több mint egytucatnyi csont, porc, bőr és artériadarab kellett, hogy újra felépítsék az asszony fülkagylóját, illetve visszaállítsák a hallását.

Minden elő szövetet a páciens testének megújuló részeiből vettek, így minimálisra csökkentették az immunkockázatot. - Az én bőröm, az én csontom, és az orvostudomány lehető legjobb megoldása arra, hogy visszakapjam a rák előtti életem – mondta Sherrie Walter. A kétgyerekes családanya csupán azért ment a rendelőbe 2008-ban, mert volt egy sebe, mely egyszerűen nem gyógyult be. A diagnózis sokkolta őt: úgynevezett bazálsejtes karcinómát találtak nála, noha a családjában nem volt példa ilyen kórképre, ráadásul mindig védekezett a nap káros sugarai ellen. -Fogalmam sem volt róla, milyen súlyos lehet a helyzet – folytatta a történetét Sherrie, akit azonnal sugárterápiára küldtek, és biopsziával figyelték a daganat visszafejlődését. A beteg azonban 2010 októberében azonban vért talált a bal fülében – a rák sajnos visszatért, mégpedig erre a kényes területre. A Johns Hopkins Egyetem orvosai még karácsony előtt eltávolították a kérdéses testrészt, csakúgy, mint a környező fej-, nyak-, nyálmirigy-, nyirokmirigy- és koponyaszöveteket. - Amikor azt mondták, hogy van lehetőség a helyreállító műtétre, nem akartam hinni a fülemnek. Úgy hangzott az egész, mint egy tudományos-fantasztikus film – mesélte Sherrie, akibe már a puszta esély is lelket öntött, így volt ereje végigcsinálni a műtétsorozatot.

Az operációkat vezető dr. Patrick Byrne szerint a páciens helyzetét nehezítette, hogy a környező részek eltávolítása miatt nem jelentett alternatívát a műanyag fülprotézis, mivel az azt tartó szövetek sem álltak rendelkezésre. Ráadásul éppen a helyreállító műtéteknél használatos felületeket érintette a korábbi beavatkozás, így nem szokványos helyről kellett átültetni a hámréteget. dr. Byrne – aki fül- és orrhelyreállító műtétek százait végezte – az alkar bőrét vélte ideálisnak e célra, hiszen annak árnyalata és vastagsága illett a legjobban a fül környékéhez. Miután kiemelték az új fülhöz szükséges bordaporcokat, úgy hajlították és formázták azokat, hogy megfeleljenek a célnak. A frissen kialakított – még bőr nélküli – hallószervet Sherrie alkarjának bőre alá ültették négy hónapra, így a vérerek behálózták azt. Ezután még szükség volt rá, hogy az érintett koponyarészt befogadásra alkalmassá faragják. 2012 januárjában lézeres intraoperatív eljárás segítségével illesztették a helyére az új fület, amelyet egy artériához és két vénához csatlakoztattak, utána pedig még további plasztikai beavatkozást végeztek. - A betegnek fizikailag és érzelmileg is erősnek kell lennie egy ilyen műtétsorozathoz – tette hozzá dr. Byrne.