Ugyanez a hátrány elmondható magas glikémiás terhelésű étrend esetén is, amely többek között kenyérfélék, burgonya és sült fogások fogyasztását jelenti. Mindkét eredmény arra a korábbi megfigyelésre épül, miszerint az elhízás és az ülő életvitel növeli a rák visszatérésének és halálos kimenetelének kockázatát. A szakirodalomban ismert összefüggés alapján az súlyfölösleg és az elégtelen testmozgás negatívan hat az inzulinszintre, így emeli az úgynevezett hiperinzulinémiás állapot veszélyét a bélrákon túlesett pácienseknél.

Dr. Jeffrey Meyerhardt, a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet munkatársa, s egyben jelen kutatás vezetője szerint a Journal of the National Cancer Institute című szakfolyóirat novemberi számában megjelent eredmények élesen hangsúlyozzák korunk életmódproblémáinak jelentőségét. „Figyelembe véve, hogy a rákdiagnózis után magas szénhidráttartalmú étrendet folytató betegek valószínűleg betegségük előtt is hasonlóan egészségtelenül táplálkoztak, nem zárhatjuk ki, hogy éppen ezért estek egy agresszív tumorfajta áldozatául” – mondta Dr. Meyerhardt.

Az étrend és a bélrák túlélés közötti összefüggés vizsgálatára több mint ezer, harmadik stádiumú rákkal kezelt páciens adatait elemezték. Mindegyikük fél éven át beszámolt a kemoterápia melletti étkezési szokásairól, s újabb hat hónapon át az azt követő esetleges változásokról. Az egyes szénhidráttípusok hatásának mérlegelésekor kiderült, hogy a fokozott fruktózfogyasztás és glikémiás terhelés jár együtt a bélrák agresszívabb terjedésével, s utóbbinál egyértelmű kapcsolat figyelhető meg.

Dr. Neal Meropol és Dr. Nathan Berger, a Clevelandi Orvosi Egyetem szakértői hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények azért is helytállóak lehetnek, mert közismert: a rákos sejtek cukorral táplálkoznak. Lona Sandon, a Texasi Egyetem dietetikusa ugyanakkor óva int tőle, hogy „túl sokat lássunk” az újonnan megszerzett információba. „A legfontosabb, hogy ez egy megfigyelésen alapuló tanulmány, tehát nem ok-okozati összefüggést tár föl, csupán együttjárást. Csak erre alapozva nem tehetünk étrendi ajánlást, illetve nem változtathatunk a meglévő irányelveken. A lényeg továbbra is az egészséges táplálkozás, a korlátozott cukorbevitel és a megfelelő testsúly” – összegezte az életmódkutató.