A Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics című lapban megjelent vizsgálat során a kutatók olyan 35 és 65 év közötti felnőtteket követtek nyomon, akiknél legalább egy éve diagnosztizálták a kettes típusú cukorbetegséget. Közülük huszonheten követték a megfontolt, ésszel történő táplálkozás módszerét, huszonöten pedig a hagyományos módszert. A kísérlet végeztével kiderült, hogy a két csoport javulása között semmilyen szembeötlő különbség nem volt tapasztalható sem súlyveszteségük, sem vércukorszintjük csökkenése terén. Mindkét csoport tajgai részt vettek heti csoporttalálkozókon, valamint testmozgást is végeztek.

Amint arról a tanulmányt vezető Carla Miller, az Ohio Állami Egyetem munkatársa beszámolt, az egyik csoport tagjai hagyományos oktatóprogramon vettek részt, ahol általános tájékoztatást kaptak cukorbetegségről, a szénhidrátok és zsírok különböző fajtáiról, valamint arról, hogy miből mennyire van szüksége a szervezetüknek, mit érdemes választaniuk, ha étteremben esznek. A másik csoport tagjai inkább meditatív módon közelítettek a kérdéshez, számukra azt tanácsolták, hogy mielőtt enni kezdenének, próbáljanak ráhangolódni saját testükre, és gondolják át, valójában mennyire is éhesek, végül pedig még azelőtt hagyják abba az evést, hogy igazán jóllakottnak éreznék magukat.

Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét módszer ugyanolyan hatékonyan működött, amiből az következik, hogy a cukorbetegséggel diagnosztizált betegnek van választásuk, és mindenkinek azt a módszert érdemes követnie, amelyik számára könnyebben betarthatónak tűnik.