Bár a súlyos agyi érkatasztrófa és más betegségek bizonyíthatóan összefüggésben állnak a Parkinson-kórral, sok beteg esetében a parkinsonos remegés és más tünetek szinte a semmiből jönnek. Az egyetem élettudományi karának kutatói a Brain Behaviour and Immunity szakfolyóiratban publikált tanulmányukban arról számolnak be, hogy a csendes stroke-nak nevezett enyhe agyérgörcs is okozhat Parkinson-kórt. A csendes stroke a súlyos agyérgörcstől eltérően nem feltétlenül okoz külsőleg látható tüneteket. Ez az állapot akkor következik be, amikor egy agyi ér csak nagyon rövid időre záródik el, és a beteg még azt sem tudja, hogy gutaütést szenvedett. Úgy tűnik azonban, hogy a csendes stroke egyik hosszú távú hatása a dopaminerg idegsejtek pusztulása lehet a mozgáskoordinációért felelős agyi területen.

Dr. Emmanuel Pinteaux, a kutatás vezetője elmondta, hogy a kísérlet során az egerek striatumában a csendes stroke-hoz hasonló enyhe agyérgörcsöt váltottak ki. A várakozásoknak megfelelően a striatumban gyulladást és agykárosodást tapasztaltak, arra azonban nem számítottak a kutatók, hogy a stroke a substantia nigrára is hatást gyakorolt. A terület elemzése során a P-anyag gyors vesztését, valamint gyulladást mutattak ki. Amikor a kutatók a csendes stroke után hat nappal újra vizsgálták az egerek agyát, neurodegenerációt mutattak ki a substantia nigrában. A dopaminerg idegsejtek elpusztultak.

Dr. Pinteaux elmondta, azt jól ismerték, hogy a stroke után a gyulladás rendkívül károsítja az agyat. Azt azonban nem tudták, milyen hatást gyakorol az agyérgörcs a stroke helyszínétől távolabb eső agyi területeken. „Annak feltárása, hogy a csendes stroke Parkinson-kór kialakulásához vezethet, még hangsúlyosabbá teszi azt, hogy a stroke-on átesett betegeknek mihamarabb meg kell kapniuk a gyulladáscsökkentő gyógyszereket. Ezek a gyógyszerek ugyanis késleltethetik, vagy gátolhatják a Parkinson-kór kialakulását” – mondta Pinteaux.