Az ember sok tulajdonságát elveszítette már az őskor óta. Egy azonban szilárdan tartja magát: enni és hízni, vagyis tartalékolni a nehéz időkre muszáj! Hogyan mondjunk ellent a természet szavának?

Ha az elhízás oka a táplálkozási szokásokban, a "túlevésben" keresendők, szembe kell néznünk néhány törvényszerűséggel. Fogyni csak úgy lehet, ha több energiát használunk fel, mint amennyit táplálék formájában beviszünk. A szervezet azonban ha éhezéssel fogyunk mindent elkövet, hogy eredeti súlyunkat a "biztonsági tartalékokkal" együtt fenntartsa.

Ez a természet parancsa, gondoljunk csak arra, hogy évezredekkel ezelőtt az ősembernek milyen gyakran kellett szembenézni az éhezéssel. A túlélők azok voltak, akik tovább bírták az éhezést, vagyis többet tudtak elraktározni, mint amennyire pillanatnyilag szükségük volt. A szervezet "emlékszik" e genetikai örökségre, ezért nagyon nehéz megszabadulni a felesleges kilóktól.

Gyors, koplalásos fogyáskor először is nem a zsírtömegből veszítünk, hanem izmainkból fogyasztjuk el az ott raktározott keményítőt, tehát izomkötegünk csökken. Csak ezután kezdődik meg az elraktározott zsírból történő energiafelvétel. Fogyni csak óvatosan, lassan lehet, heti fél kilogrammnál többet nem szabad leadni.