A krónikus obstruktív, légúti nehezítettséggel járó tüdőbetegség, a COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease) egy megelőzhető, kezelhető, de a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség, amelyet a légzésfunkció megállíthatatlan romlása jellemez. Alattomos betegség: egyre súlyosbodó légúti szűkülettel, a levegő áramlásának erősödő akadályozottságával jár együtt, viszont panaszt többnyire már csak akkor okoz, amikor a légzési teljesítmény közel fele már elveszett. COPD esetében a légúti akadályozottsággal járó hörghurut és a tüdőhólyagocskák egybeolvadását, pusztulását okozó tüdőtágulat tünetei (hónapokig tartó, váladékos köhögés, krákogás, nehézlégzés, fulladás, légszomj) egyszerre vannak jelen.
Legjellemzőbb tünete a tartós, nem szűnő köhögés, köpetürítés és a nehézlégzés, fulladás, a fáradékonyság, valamint a terhelhetőség csökkenése. Jelezheti a bajt a ziháló légzés, illetve a kilégzéskor időnként hallható sípoló hang is. A betegek az átlagosnál gyakrabban szenvednek légúti fertőzésektől, és az esetükben ezek többnyire nehezebben kezelhetők.A COPD legfőbb tünete, a jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés jelentősen rontja a betegek életminőségét, heveny súlyosbodásai, exacerbációi még a legegyszerűbb teendők elvégzésében is korlátozza, munkára képtelenné teszi a beteget.
Riasztó adatok
A COPD statisztikája riasztó: százmilliók szenvednek tőle és a vezető halálokok listáján jelenleg a negyedik helyet foglalja el, évente hárommillió ember halálát okozza a világon. A betegek száma nő, a WHO előrejelzése szerint – ha nem sikerül tenni ellene –, a COPD már a harmadik leggyakoribb halálokká fog előrelépni a világon, csak a szívbetegségek és a stroke előzik meg. A kezdetben inkább a fejlett országokban és a férfiak körében gyakoribb COPD ma már egyre több nőt is érint, és az esetek száma a fejlődő országokban is szaporodik a dohányzás terjedése és a megnövekedett légszennyezettség miatt.
Magyarországon a becslések szerint félmillió embert érinthet, de csak körülbelül egyharmaduknál diagnosztizálták. Sokan ugyanis nem is tudnak betegségükről, az egyre súlyosbodó tünetekkel pedig nem fordulnak orvoshoz, mert az erősödő légszomjat és légúti váladékképződést az öregedés és a dohányzás elkerülhetetlen következményének tartják.
Főbűnös a dohányzás
A COPD lassan, évek alatt alakul ki, és bár sokáig tünetmentes maradhat, progresszív betegség, vagyis az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota. A légutak nyálkahártyáját tartósan irritáló kémiai anyagok okozzák, amelyeket a cigarettafüsttel vagy a szmogos, szennyezett levegővel együtt kerül a légutakba. A por- és füstszemcsék folyamatos izgató hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőbe. A légúti nyálkahártya nagy mennyiségű váladékot termel, amelytől a beteg köhögéssel próbál megszabadulni. A váladékképződéssel a tüdő a beérkező szennyezett levegőre reagál: jó esetben ugyanis a szennyeződések mikroszemcséi a légutak nyálkahártyáin keletkező váladékba tapadnak, és a csillószőrök mozgása távolítja el a felső légutak, a szájüreg felé.
A COPD előrehaladott állapotában azonban a csillószőrök már nem tudják ellátni a feladatukat, a fokozottan termelődő váladék pedig elzárja a légutakat. A gyulladásban lévő hörgők érzékennyé válnak, a hörgők falában lévő simaizom-sejtek görcsös összehúzódásával válaszolnak a legkisebb hatásra is (szennyezett vagy hideg levegő, vegyi irritáló anyag). A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, így a tüdőbe lélegzett levegő csapdába kerül, nehezebbé válik annak kilégzése. Egyre több elhasznált levegő reked a tüdőben, ezért kevesebb friss levegőt képes beszívni a beteg. Az esetek túlnyomó többségében aktív, vagy egykori dohányosokat sújt. A betegség súlyosbodásának folyamatát felgyorsíthatja a rendszeres, újabb irritáció, így például, ha valaki továbbra is dohányzik, vagy szennyezett levegőt kénytelen beszívni.
Az állapotromlás elkerülhető
Más tényezők is okozhatják a tünetek fellángolását, de a súlyos állapotromlás többnyire megelőzhető a leggyakoribb kiváltó okok elkerülésével. A legfontosabb a cigarettafüst kerülése, ezért a betegnek elemi érdeke letenni a cigarettát és elkerülni a passzív dohányzást is.
Állapotromlást okozhat ezen kívül a lakáson belül a por, tisztítószerek, hajlakk, erős szagú parfümök, légfrissítők vagy illatosított gyertyák, a munkahelyen például a szénpor, kemikáliák, füst, gőz illetve a szabadban a szmog, füst, kipufogógáz belélegzése is. A COPD-s betegnek különösen vigyázni kell a fertőzések kerülésére, mivel a megfázás, arcüreggyulladás, a mellkasi fertőzések, a tüdőgyulladás, az influenza súlyosan ronthatja az állapotát. A nyálkahártyát ingerlő allergének (például állatszőr vagy házipor) szintén fokozottan veszélyesek a számára.
Kezelés, enyhítés
Számos különböző gyógyszer áll rendelkezésre a COPD kezeléséhez. A választás a tünetektől, a betegség súlyosságától függ, illetve hogy azt egy adott állapot szinten tartására a rosszabbodás megelőzésére, vagy egy hirtelen bekövetkezett súlyos állapotromlás kezelésére adják. A COPD kezelésének az alapját a hörgőtágítók jelentik. Ma már olyan, napi egyszer használatos inhalációs hörgőtágító fenntartó kezelés áll rendelkezésre, amelyet a COPD-s beteg reggel ébredést követően használ, és egész nap könnyebben dolgozik, kap elég levegőt a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez. Inhalációs szteroidra azoknak a súlyosabb COPD-s betegeknek van szükségük, akiknél évente többször jelentkezik hirtelen állapotromlás, amely a szokásos gyógyszeres kezelés megváltoztatását teszi szükségessé.
A legsúlyosabb állapotú betegeknek (ők több ezren vannak Magyarországon) rendszeres oxigénkezelésre van szükségük. Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett nagyon sok dolgot tehet a beteg önállóan is a tünetek enyhítése érdekében, hogy mindennapi élete során jobban érezze magát, minél kevésbé korlátozza napi teendőiben a betegség. Az első lépés mindenképpen a dohányzás abbahagyása, mivel a füstöléssel árt a legtöbbet magának. A dohányzás abbahagyásával csökkenthetők a tünetek, lassítható a betegség progressziója és megelőzhetők a fellángolások.
Legjobb orvosa a betegnek saját maga lehet
A COPD tipikusan életmódtól erősen függő betegség, így a beteg a legtöbbet, leghatékonyabban saját maga tehetné ellene. Ezzel szemben sajnos, Magyarországon a COPD-sek többsége nem is tud a betegségéről. Nagyon fontos lenne, hogy ha valaki olyan visszatérő, tartósan fennálló tüneteket tapasztal magán, mint például a fulladás, köhögés, nehézlégzés, teljesítménycsökkenés stb., akkor forduljon orvoshoz. Egy alapos tüdőgyógyászati vizsgálat, tüdőfelvétel, illetve légzéskapacitás-mérés kizárhatja egyéb betegségek fennállását és azonosíthatja, mi áll a tünetek hátterében.
Az időben történő felismerés nagyban segíti a betegség előrehaladásának lassítását és első tüneteinek késleltetését, mivel a szakemberek a beteget ellátják olyan jó tanácsokkal, gyógyszerekkel és segédeszközökkel, amelyek jelentősen megkönnyíthetik a betegséggel való együttélést, meghosszabbíthatják az életét. A gyógyszeres kezelés mellett a különböző légzéskönnyítő szerek és technikák, a „hörgőtoalett”, vagyis a köpetürítés elősegítése, a légzőgyakorlatok, az egyéb fizikoterápiás eljárások, a légszomjat enyhítő lazító technikák is nagyon sokat segíthetnek.
A nehézlégzés csökkentése, a „hörgőtoalett”
A COPD egyik legsúlyosabb velejárója a rendszeresen jelentkező nehézlégzés, a légszomj. A légzést ilyenkor a légutak beszűkülése, a légutak falaira tapadó váladék akadályozza. A folyamatos, erőltetett, fárasztó és többnyire eredménytelen köhögés helyett a betegnek érdemes megtanulnia néhány önállóan is alkalmazható technikát a váladék kíméletes eltávolítására, a „hörgőtoalettre”. Ezeket a módszereket orvos vagy gyógytornász mutatja meg. Erre szolgál például az irányított köhögés, amelyet a nyugalmi légzésnél mélyebb belégzés után akaratlagosan végezve a gyors légáramlás ereje eltávolítja a váladékot a nyálkahártyáról. Az erőltetett kilégzési technika is segíthet:1-2 hirtelen gyors lehelés, erőltetett kilégzés nyitott gégebemenettel, hasprés alkalmazásával. Ez a módszer a köhögésnél kevésbé fárasztó és ritkábban provokál hörgőgörcsöt, kisebb mértékű a dinamikus légúti nyomás. Azoknak ajánlható, akik nem képesek erőteljes köhögésre, csak „köhécselésre”. A Flutter, vagyis a KS pipa is hasznos segédeszköz: a pipában lévő fémgolyó a beteg által kifújt levegő hatására rezgőmozgást végez. A golyó a levegőt a rezgés ütemében lökésszerűen visszanyomja a légutakba és a levegőnek ez a gyors, lökésszerű rezgése segít leválasztani a váladékot a légutak faláról. A kézi vagy gépi vibrálás is a váladék leválasztását segítheti elő. A hátat homorúan begörbített tenyérrel ("légpárna") gyorsan ütögetve az egész mellkasfalat rezgésbe hozzák. A rezgés átterjed a tüdőre és a hörgőkben lévő tapadó váladékot leválasztja, ezzel megkönnyíti a kiürülését. Az eljáráshoz segítő közreműködőre van szükség, akit egészségügyi szakdolgozó tanít be.
A köpetürítés kíméletes technikáinak elsajátítása is sokat segíthet. Ilyen például a jól megválasztott testhelyzet, amellyel a beteg a nehézségi erőt használhatja fel a köpet kiürítésének megkönnyítésére. A bordaívre gyakorolt nyomás is megkönnyíti a váladék eltávolítását. Mély belégzést követő gyors, erőteljes köhögéssel egyidőben, a mellkas alsó részére, az alsó bordaívre helyezett tenyérrel, ferdén lefelé és előrenéző ujjakkal erőteljes nyomást kell gyakorolni. Ezt végezheti a beteg önmagának is, vagy a hozzátartozója a háta mögött állva helyezi két tenyerét a beteg mellkasára.
Gyógytornász taníthatja meg a légzést elősegítő gyakorlatokat is. Ezek egy része a mellkas merevségének oldására, más része a légzésben résztvevő izmok erősítésére, illetve a mellkas tehermentesítésére szolgál. A hasi illetve a mélylégzés elsajátítása, a rekeszizom működésének tudatos irányítása, a helyes légzésritmus kialakítása, a lassú kilégzés kontrollálása hatékonyabb és egyben kíméletesebb izommunkát tesz lehetővé, csökkenti a nehézlégzést. A belégzés hatékonyságát az úszás, a hasi és a mellkasfejlesztő légzési gyakorlatok segítik elő. A kilégzőizmokat erősítik például az ellenállással szemben végzett légző-gyakorlatok (pl. gyertyaoltás fújással, tollfújás, pingponglabda fújása).