Gyermekkorban a szemlencse alakja a gömb formához közelít, kötőszövetei nagyon rugalmasak, könnyen változtatja az alakját, ezért tud a szem mind a távoli, mind a közeli dolgokra fókuszálni. Felnőve fokozatosan változik a szemlencse görbülete, alakja egyre laposabb (szilvamaghoz hasonló) és azzal együtt egyre rugalmatlanabb lesz, egyre kevésbé tud tökéletesen alkalmazkodni a nézett tárgyak távolságához. Negyvenéves kor után a szem a közeli tárgyakról a szembe jutó fényt már nem tudja az éleslátás helyére vetíteni, így a közeli tárgyak képe már nem kellően élesen jelenik meg. A szemlencse görbületének változása, az alkalmazkodóképességének csökkenése, vagyis az ún. öregszeműség (presbyopia) folyamata általában 50-55 éves korban áll meg. Nem betegségként, hanem az idősödéssel együtt járó, természetes élettani folyamatként tartják számon.

Elmosódó képek

A gondok olvasáskor, monitor előtti munkánál jelennek meg legelőször: egyre távolabb kell tartani az olvasott könyvet vagy újságot ahhoz, hogy a betűket tisztán láthassuk. Az öregszeműség folyamata független az egyéb szemproblémáktól, például a távolba látás gyengülésétől. Így gyakran az érintetteknek kétfajta látásjavító eszközre van szükségük: külön szemüveget kell használniuk olvasáshoz és más, közeli tevékenységekhez illetve a távolabbra nézéshez, például az utcai, vezetés közbeni éleslátáshoz - erre a helyzetre fejlesztették ki a multifokális illetve progresszív szemüveglencséket. Az ilyen szemüveg különleges lencséi felül a távolra, alul pedig a közelre látást segítik, folyamatos dioptria-átmenettel.

A presbyopia a távolba látást nem érinti, így például a gépjárművezetési képességet nem változtatja meg. Arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy például ne „felejtsük fenn” az olvasószemüveget autóvezetésnél, mert a közelre való dioptrián keresztül távolba homályosabban látunk.

Öreg szemek, szemüvegek

Az öregszeműséget megelőzni nem lehet, és nincs elégséges bizonyíték a látásjavító szemtornák hatásosságára sem. A tapasztalatok szerint a folyamat egyénenként eltér: gyorsabban alakul ki azoknál, akik sok közeli fókuszálást igénylő tevékenységet végeznek, például olvasnak, írnak, számítógéppel dolgoznak, és lassabban romlik a szemlencse alkalmazkodóképessége azoknál, akik szabadban, erős fény mellett dolgoznak többet.

A presbyopiának sebészi megoldása sincs, korrigálni nagyítólencsés, ún. olvasószemüveggel lehet, amelyet közelre nézésre terveztek. Célszerű külön szemüveget csináltatni olvasáshoz illetve számítógép monitora előtt végzendő munkához, mert e két tevékenységnél nem azonos a fókusztávolság. Az évek során egyre erősebb dioptriájú szemüvegre lehet szükség.

Az első tünetek megjelenésekor tanácsos egy alapos szemészeti kivizsgálást kérni. Ezen kizárják az esetleges egyéb szembetegségeket, és megállapítják, milyen látásjavító eszközre van szükség. Meglehetősen elterjedt szokás a szakorvost kikerülve,önállóan választani valamelyik nagyáruház polcáról készen kapható olvasószemüveget. Ez a megoldás azonban legfeljebb vészhelyzetben, egy-egy elveszett, eltört stb. szemüveg átmeneti pótlására felel meg! Ezeknél az előre gyártott szemüvegeknél ugyanis csupán a dioptriát vehetjük figyelembe, de a szemünk méretét, szemtávolságát, a két szem közötti esetleges eltérést nem, így tartós használatával akár árthatunk is a látásunknak.