A hormonszerű agyi vegyületek, például a szerotonin szintjének hangsúlyozása helyett a marylandi kutatók felfedezték, hogy depresszió esetén az izgató jelzések sejtek közötti átvitele válik rendellenessé. A depresszió az Egyesült Államok népességének körülbelül egynegyedét érinti élete során, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a betegség 2020-ra a fogyatékosság második számú kórokává válik világszerte. A depresszió az öngyilkosság első számú kockázati tényezőjének is számít, ami kétszer annyi halálesetért felelős, mint az emberölés, és a harmadik számú haláloknak számít a 15-24 éves korosztályban.
A mostani kutatás első legjelentősebb eredménye a szerotonin eddig ismeretlen képességének kimutatása volt az agysejtek közötti kommunikáció erősítésében. „Olyan ez, mint amikor egy koktélpartin hangosabban beszélünk partnerünkhöz; a szerotonin felerősíti az izgató kölcsönhatásokat az érzelmi és kognitív működéshez szükséges agyi területeken, és segít abban, hogy az idegsejtek közötti kommunikáció „hallható” legyen” – magyarázta a kutatás vezetője, Scott M. Thompson professzor. „Ezután feltettük a kérdést, vajon a szerotonin játszik-e valamilyen szerepet a Prozachoz hasonló gyógyszerek terápiás hatásában.”
A rágcsálókon végzett kísérletben az egészséges és a stressz alatt álló állatok agysejtműködésének összehasonlítása azt mutatta, hogy a stressz nem gyakorolt hatást a szerotonin szintjére a „depressziós” agyakban. Ehelyett az excitátoros (izgató) kapcsolatok reagáltak teljesen másképp a szerotoninra. Ezeket a változásokat úgy tudták visszafordítani a kutatók, hogy a stresszes állatokat addig kezelték antidepresszánsokkal, amíg viselkedésük újra normálissá vált. A kutatás azt is kimutatta, hogy a szerotonin az izgató kapcsolatokat erősítő képessége szükséges az antidepresszánsokhoz hasonló gyógyszerek hatásának kifejtéséhez.
Az agysejtek közötti kommunikáció tartós fenntartása számít az egyik legfontosabb folyamatnak a memória és a tanulás hátterében. Az alapján tehát, hogy kiderült, az izgató agysejtműködés megváltozik a depresszió modelljeiben, magyarázatot kaphatunk arra is, miért jelent nehézséget a depressziós emberek számára a koncentrálás, a részletek megjegyzése, vagy a döntéshozás. Az eredmények ráadásul arra utalnak, hogy az új, hatékonyabb antidepresszánsok fejlesztésében át kell helyezni a hangsúlyt a szerotonin szintjét növelő szerekről az excitátoros kapcsolatokat erősítő gyógyszerekre.