A fejfájás lehet elsődleges, primer típusú és másodlagos, vagyis tüneti jellegű. Az első csoportba sorolják a migrént, a tenziós, a cluster-fejfájást és a vegyes fejfájásokat. A primer fejfájásoknak nincs nyilvánvaló fizikai oka, a szekunder fejfájások hátterében azonban azonosítható valamely más betegség, szervi elváltozás. Az ilyen, tünet jellegű fejfájás kapcsolódhat megfázáshoz, a szervezetben zajló valamilyen gyulladáshoz, lázhoz, de egy gyomorrontás, vagy alkoholmérgezés (másnaposság) is okozhatja. Ha azonban nincs ilyen azonosítható ok a háttérben, mégis visszatérően jelentkezik a fejfájás, tanácsos orvosi kivizsgálást kérni, hiszen a fejfájás érrendszeri probléma, sőt agydaganat tünete is lehet.

A migrén ágynak is döntheti

A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípus, a lakosság egytizedét érinti. Többnyire rohamszerűen visszatérően jelentkezik és erős fájdalommal jár. A migrénre hajlamosaknál az első rohamok általában már a gyermek, vagy kamaszkorban előfordulnak, a felnőttkorba érve sűrűbben jelentkeznek. Mintegy kétszer annyi nő szenved migréntől, mint férfi. A tudósok ma sem tudják pontosan, hogy mi okozhatja a migrénes rohamokat. Valószínűsítik, hogy az agykörnyéki véráramlás megváltozása, az agyi erek kitágulása, az agy kémiai folyamatainak és elektromos aktivitásának változásai állhatnak a hátterében. A jellegzetes lüktető migrénes fejfájás kialakulhat a fej egyik vagy mindkét oldalán, étvágytalanság, hányinger vagy hányás is kísérheti. A tüneteket súlyosbítják az éles hangok vagy az erős fény, ezért a migréntől szenvedők ilyenkor általában igyekeznek valamilyen csendes, hűvös és sötét helyen átvészelni a rohamokat. A legtöbb roham általában 4-12 óráig tart, de lehet ennél sokkal rövidebb vagy éppen hosszabb is. A migrén megjelenését megelőzhetik különböző jelek, melyeket összefoglaló néven auraként nevez meg a szakirodalom. Ezek lehetnek torzított vagy foltokban való látás, pulzáló fényjelenségek érzékelése, ritkábban átmeneti vakság; bizonyos esetekben pedig a szaglásérzet és a hallás megváltozása is. A migrénes rohamoknak utóhatásai is lehetnek. Tipikusan egy-két napos kimerültség, izomláz és izomfájdalom jelentkezett azoknál, akik kellemetlen kísérőjelenségekről számoltak be. A migrént a különböző tevékenységek mellett bizonyos ételek, szagok, érzések is kiválthatják. Van, akinél stressz hatására jön elő, másoknál éppen a stresszhelyzetek elmúlásával, például vizsgák után; alvászavarokhoz, utazáshoz, klímaváltozáshoz is kapcsolódhat, nők esetében gyakran a menstruáció idején jelentkezik. A rohamok kezelése általában azok gyakoriságától és erősségétől függ. Az évente csak néhány esetben jelentkező fejfájások rendszerint jól kézben tarthatók a különböző recept nélkül is kapható fájdalomcsillapítókkal. Az életvitelt jelentősebben megnehezítő fájdalmak esetében azonban orvosi segítséget kell kérni.

Leggyakoribb a tenziós fejfájás

A leggyakrabban az összes fejfájásnak 70-80 százalékát kitevő tenziós fejfájás okoz kellemetlenséget. A tenziós fejfájás kialakulását leginkább a stresszhelyzeteknek tulajdonítják. A betegek nagyon eltérő súlyosságú és időtartamú fejfájásról számolnak be. Többnyire a tizenéves korban kezdődik, majd a harmincasok körében még gyakrabban fordul elő, a nőket valamivel gyakrabban érinti. A fájdalomérzet intenzitása általában kisebb, és többnyire jól reagál a szokásos, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra. A váll- és nyaktájéki izomfeszülés (innen a tenziós név is), és a nyomásérzékenység nyomán fellépő fájdalomérzet a tarkótól a fejtető és a homlok irányába sugárzik, mellyel együtt gyakran fejbőr-érzékenység is kialakul. A feszítő, tompa fájdalmat, mely olyan, mintha egy-két számmal kisebb kalapot húztunk volna a fejünkbe, más tünetek is kísérhetik: ezek közül a leggyakoribbak az alvászavarok, a fogyás, a libidócsökkenés és a depresszió. A tenziós fejfájás leginkább a tanuláshoz és a munkához szükséges összpontosítást akadályozza. Gyakran a délutáni vagy a kora esti órákban kezdődik, néhány óráig vagy akár egy napig is tarthat, és intenzitása időről időre változhat.

Ritka, de annál kínzóbb: a Cluster fejfájás

A cluster típusú, halmozott rohamokban jelentkező fejfájás, amely a legintenzívebb fájdalomérzetet okozhatja, szerencsére ritka, előfordulása ezrelékben mérhető. Annyi bizonyos, hogy az erős dohányos, középkorú férfiak szenvednek tőle gyakrabban. Jellegzetessége a rendkívül éles, tőrdöfésszerű fájdalom. A fájdalomhoz rendszerint féloldalas neurológiai tünetek kapcsolódnak: az azonos oldali szem könnyezése, bevörösödése, a pupilla összeszűkülése, a szemhéj lecsüngése, az arcbőr kipirulása. Általában a nap azonos időszakában, a hajnali órákban, vagy éjjel ébreszti a beteget. A clusteresek a migrénes fejfájással küzdőkkel ellentétben képtelenek nyugodtan feküdni, rendkívül nyugtalanok, mindenféle fizikai aktivitással, fel-alá járkálással, akár a fejük falba verésével, kiabálással igyekeznek úrrá lenni kínjaikon. Az egyes rohamok naponta 1-3 alkalommal jelentkeznek, néhány napon át visszatérnek, majd napok, hetek vagy szerencsésebb esetben hónapok múlva ismétlődnek.

A cluster jellegű fejfájást meglehetősen nehéz csillapítani, hiszen rendszerint már el is múlik, mire a beteg az orvoshoz ér. A terápia ezért általában a megelőzésre összpontosít, valamint arra, hogy az esetlegesen visszatérő rohamok a lehető legrövidebbek és a legkevésbé fájdalmasak legyenek. Egyik módszer a rohamok kezelésére az oxigénterápia:a fájdalom első jeleire egy maszkon át kb. 15 percig tiszta oxigén belélegzése. A gyógyszerek inkább csak a fájdalomrohamok idejének és intenzitásának csökkentésére szolgálnak, a kialakulásuk okát nem szüntetik meg. Életmódi változások segíthetnek ebben, például az orvosok tanácsolják az alkolhol és a dohányzás kerülését, az alvászavarok megszüntetését.

Fájdalomcsillapítás otthon

A fejfájás típusától, kiváltó okaitól és megjelenési módjától függően sokféle lehet, így a kezelése is egyénre szabott. Az érintetteknek ajánlatos megfigyelni, hogy az ő esetükben milyen élethelyzet, étel-ital, körülmény stb. váltja ki a jellemző tüneteket, és természetesen a legjobb ennek kerülésével megelőzni a fájdalmakat. Amikor viszont már jelentkezett a fejfájás, annak intenzitásától, makacsságától, visszatérő jellegétől, egyéb kisérő tünetektől függ, szükség van-e szakorvosi kivizsgálásra, a kiváltó okok, az esetleges más betegség kizárására. Az esetek többségében a fejfájás jól enyhíthető otthon is elérhető eszközökkel. Jót tesz egy kis pihenés, lehetőleg csendes, elsötétített helyen. Nem árt végiggondolni, mennyi folyadékot fogyasztott az elmúlt órákban, mivel a folyadékhiány is kiválthatja a fejfájást. Ilyenkor egy nagy pohár víz önmagában is enyhíti a tüneteket. Bár sokan esküsznek rá, de a kávé nem csodaszer, már csak azért sem, mert vízhajtó hatású, és a benne lévő koffein túladagolása is előidézheti a fejfájást. Súlyosabb esetekben a fejre tett hűsítő borogatás enyhítő hatású lehet, de olyan is van, akinek a kínját épp a fej melegben tartása, egy sapka viselése csillapítja. Számos gyógyszert lehet recept nélkül is kapni a fejfájás enyhítésére. Például az ibuprofen hatóanyagú szerek gyorsan csökkentik a különböző, gyulladásos és más eredetű fájdalmakat, érdemes ezekből szükség esetére tartani otthon és a kézitáskában is.