A sokoldalú medvehagyma

A tavasz értékes ajándékai közé tartozik ez a fokhagymaillatú, liliomféle hagymás növény, amelynek elsősorban a leveleit használják gyógynövényként és fűszerként. Erdőkben, ligetekben található, április-májusban egész virágzó szőnyegeket alkot. Szerencsére ma már termesztik is, a piacok őstermelőinél vagy bioboltokban is lehet kapni, nem feltétlenül kell nagy túrákat tenni érte. Étvágyfokozó, emésztést serkentő, vérnyomás- és vérzsírcsökkentő, C-vitaminban dús gyógynövényként tartják számon. Egyre inkább terjed étkezési célú felhasználása is: ehető nyersen, mint a hagymaszár, zsíros vagy vajas kenyéren illetve a póréhagymához hasonlóan salátákba téve. Önállóan krémlevest, vajjal, sajttal, juhtúróval keverve szendvicskrémet, tésztához, rizshez szószt, a spenóthoz hasonlóan főzeléket is lehet belőle készíteni, és más levesek, burgonyás, húsos ételek ízesítője is lehet.Vigyázat: összetéveszthető a gyöngyvirággal és a kikericcsel hasonló leveleik miatt!

Salátának is jó a gyermekláncfű

Alighogy a hó elolvadt, máris előbújtak a földből a gyermekláncfű vagy más néven pitypang (Taraxacum officinale) levélrózsái, és hamarosan jellegzetes, sárga virágai is ránevettek a napra. Ez a soknevű növény szinte minden kertben, réten, gyepen megtalálható. Gyógynövényként üde zöld, fogazott leveleit, föld feletti részeit és gyökerét is gyűjtik, és étvágyfokozó, enyhe hashajtó, gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, vizelethajtó, vértisztító hatást tulajdonítanak neki. Gyökerének főzetét borogatásként mozgásszervi fájdalmak esetén ajánlják. Többfajta vitaminban (C-, B1- és B2-vitamin) és ásványi anyagban (kálium, vas, kalcium, magnézium, foszfor) is gazdag. Kevésbé ismert, hogy (elsősorban Franciaországban) salátának, zöldségnövényként is használják. Többnyire a friss, fiatal leveleit illetve a levélrózsa közepén lévő zöld bimbóját fogyasztják, virágzás előtt. Termesztett változatát az endíviához hasonlóan, fényszegény helyen halványítják. Ez a művelet nem bonyolult, egyszerűen csak (a vakondtúráshoz hasonlóan) földet húznak a tövére, vagy fekete fóliával zárják el a fény elől.

Csípős levelek

A kerítések tövében, eldugottabb zugaiban még a leggondosabban ápolt kertekben is megtalálható a csípős csalán. Vértisztító, vizelethajtó, veseserkentő, az emésztést javító hatású teáját sokan szívesen fogyasztják kúraszerűen és alkalmilag is, hiszen gazdag vitamin- és ásványi anyagtartalma, sok jótékony tulajdonsága mellett még kellemes ízű is. Az érintése, („csípése”), pontosabban a levelek mirigyszőreiben lévő hangyasav irritálja a bőrt, bőrpírt, melegségérzést okoz. Ez nemcsak kerülendő kellemetlenség, hanem egy ősi gyógymód felelevenítése is lehet: a népi orvoslás úgy tartja, hogy reuma, isiász, lumbágó esetén a csaláncsípés okozta átmeneti vérbőség segíthet megszabadulni a gyulladást okozó lerakódásoktól, csökkentheti a fájdalmakat. A zsenge, tavaszi hajtásokból, a még nem kesernyés levelekből, amelyek béta-karotint, C-, B-, és K-vitamint, flavanoidokat, klorofillt, vasat, kalciumot és káliumot is tartalmaznak, a spenóthoz hasonlóan (fokhagymával, áztatott zsemlével) készülhet a csalánfőzelék.

Tenyérnyi bodzavirág

Falusi, városszéli kertek melléképületei, öreg kútjai mellett sok helyütt dús bodzabokrok, göcsörtös bodzafák tartanak árnyékot. A fekete bodza (Sambucus nigra) májusban és júniusban virágzik, kicsi, sárgásfehér, édes illatú virágai széles tányérvirágzatot alkotnak, fekete, aprómagvas bogyótermése van. Levele és különösen virága és bogyója ismert és kedvelt gyógynövény: a bodzavirágból készült tea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek része lehet, a termés ezen kívül még székrekedés ellen is használható, sőt álmatlanság, migrén, ideggyulladás esetén is, a bodzalevél teáját pedig reumás bántalmak ellen, vizelethajtónak, izzasztónak, lázcsillapítónak is ajánlják. A bodza tavaszi ajándéka a sok-sok illatos virágtányér, amelyekből citrommal, cukorsziruppal bodzavirágszörpöt, muskotályos ízű bodzalimonádét készítenek a leggyakrabban. Ez az ehető virágok közé tartozik: például a megmosott, lecsöpögtetett virágtányérokat édes, sűrű palacsintatésztába forgatva, bundázás után olajban sütve finom csemege készíthető belőle. Figyelem: A fekete bodzát nem szabad összetéveszteni az alacsonyabb, egyenes növésű, kellemetlen illattal virágzó gyalogbodzával, a Sambucus ebulussal, mert annak virágja és termése kellemetlen hatású, hasmenést, hányást okozó méreganyagot is tartalmaz.