Az egész világra vetítve igaz, hogy tüdőrákban többen halnak meg, mint emlő- prosztata- és vastagbélrákban összesen. Ennek az az oka, hogy a daganat hosszú ideig tünetmentesen fejlődik. Az első tünetek jelentkezésekor (krónikus rekedtség, köhögés, véres köpettel járó köhögés) gyakran már nincs kilátás a sikeres terápiára.

Dohányzás és káros anyagok

A dohányzás és a tüdőrák kialakulása közti összefüggést az úgynevezett British Doctors Tanulmány már az ötvenes években kimutatta. Bizonyított, hogy a betegség kialakulásáért 83%-ban a dohányzás a felelős. Napi egy doboz cigaretta elfogyasztása a tízszeresére növeli a kór kialakulásának kockázatát. A cigarettában található mintegy 2000 anyagból legalább 100 karcinogén, azaz rákkeltő. Ilyen például a kátrány és sok szénhidrogén vegyület. Bizonyított, hogy a cigarettában lévő benzopirin károsítja a p53 gént, ami az egyik legfontosabb tumorszupresszor fehérje. Ismert, hogy a passzív dohányzás is növeli a rizikót. Elgondolkodtató adat, hogy 30-40 év dohányzást követően a megbetegedés rizikója hatvanszor nagyobb, mint a nemdohányosoknál. Megdöbbentő az is, hogy amíg 1913-ban az orvosi szakirodalom 337 tüdőrákos esetet tartott nyilván, száz évvel később már évente 1,38 millió ember halálát okozza a betegség világszerte.

A második leggyakoribb kockázati tényezőnek egy radioaktív nemesgáz, a radon számít. A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-át a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is. A belélegzett radon egészségkárosító hatása elhanyagolható, mivel azt ki is lélegezzük. Veszélyessé akkor válik, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található mikroszkopikus részecskéken, majd a tüdő falán. Következésképpen a sok szennyezőanyag kibocsátásával járó dohányzás jelentősen növeli a tüdő sugárterhelését. Számos más káros anyag van, aminek jelenléte szerepet játszik a tüdőrák kialakulásában, ezek közül a krómot és azbesztet kell megemlítenünk.

Röntgen kontra CT-vizsgálat

Magyarországon a mellkasröntgent alkalmazzák a tüdőrák szűrésére. A tüdőrákok jelentős részét a tüdőszűrő-állomások fedezik fel. Feltétlenül el kell menni az évenkénti tüdőszűrésre, mivel a mellkasröntgen-felvételekkel felfedezett tüdőrákos betegek körében a sikeresen operáltak aránya duplája a panasszal felfedezettekhez képest. A tüdőgyógyász szakmai kollégium állásfoglalása szerint a 40 év feletti dohányosok évenkénti szűrése mindenképpen indokolt. A mellkasröntgen hátránya, hogy az egy centiméternél kisebb daganatok általában nem vehetők észre vele. A CT- vizsgálat ezzel szemben már a néhány milliméteres sejtszaporulatokat is kimutatja; így az első stádiumú tüdőrákok jó része is felismerhető. A kemoterápia, a sugárterápia és a célzott biológiai terápiák, valamint ezek kombinációi egyre hosszabb túlélést tesznek lehetővé. Az onkoterápia mellett a betegek életminőségét a kiegészítő terápiák javíthatják.