A hónapok óta áhított tavaszi napsütésben kellemes egy finom kávé mellett a teraszon ücsörögni és arcunkat a napfényben fürdetni. A D-vitamin szintézisen kívül (ehhez napi pár perc napon tartózkodás már elegendő) a pszichének, a léleknek igazi ajándék a napozás, de a bőrnek már nem feltétlenül. Május elején már leéghetnek az érzékeny bőrűek, ha a déli órákban kirándulás, vagy kertészkedés alkalmával hosszabb ideig, fényvédelem nélkül tartózkodnak a napon. Érdemes tudni, hogy a bőrt károsító UV-sugárzás szempontjából Magyarországon a május eleje és az augusztus közepe közti időszak a legveszélyesebb, ezen belül pedig elsősorban a 11 és 16 óra közötti intervallum.

A melanomáról

A napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb oka az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, a melanoma kialakulásának. A melanoma a bőrben található festékanyagot (pigmentet) termelő sejtek, a melanociták rosszindulatú elváltozása. A melanin védi a bőrt a nap káros sugaraitól. A melanociták mind a látható, mind az ultraibolya tartományba eső fénysugarakból jelentős "sugárterhelést" szenvednek el. A felszínesen terjedő melanoma kis odafigyeléssel laikusok számára is észrevehető, de legalábbis gyanút kelthet. A melanoma veszélyességét növeli, hogy könnyen ad áttéteket.

Mivel egyértelmű az összefüggés az anyajegyek kialakulása, növekedése és a napozással töltött idő között, használjunk rendszeresen magas faktorszámú fényvédőt. A már erős tavaszi napfényben tanácsos arcunkat, illetve a fedetlen bőrfelületeket fényvédő krémmel bekenni. A bőr nem felejt! A korábbi UV-ártalom elraktározódik és mintegy „számlán” felhalmozódik, majd évekkel, évtizedekkel később bőrrákot okozhat. Kerüljük a szoláriumozást és a fényvédelem nélküli, 11 és 16 óra közötti napozást.

Önellenőrzés havonta, bőrgyógyásszal évente

Rendkívül fontos, hogy ismerjük, tartsuk számon anyajegyeinket és a legkisebb gyanús elváltozás észlelésekor feltétlenül forduljunk bőrgyógyászhoz. Melyek lehetnek ezek a figyelemfelkeltő jelek? Az úgynevezett ABCDE szabály alkalmazásával ellenőrizhetjük magunkat.

Gyanút keltő jelek:

A: asszimetria, azaz a szabálytalanság, esetleges göbösödés gyanús lehet

B: border, azaz határ: az elmosódott anyajegyszélek

C: colour, szín:a melanomák jellemzően nem egységes színárnyalatot mutatnak

D: diameter, átmérő: a 6 mm-nél nagyobb anyajegyekből nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a rosszindulatú elváltozása

E: enlarging azaz növekvő az anyajegy

A bőrgyógyász szabad szemmel is észreveszi a gyanús anyajegyeket, a szűrővizsgálat ennél azonban többet jelent. A bőrre helyezett dermatoszkóppal a szakorvos a szabad szemmel nem kivehető bőrrétegeket is látja, és így meghatározhatja, van-e valamilyen rosszindulatú elváltozás. Ha egy problémásnak vélt anyajegyünkkel felkeressük a dermatológust, számítsunk rá, hogy egész testünket át fogja vizsgálni. A félévenkénti kontroll annak javasolható, akinek a családjában előfordult bőrdaganat, akinek kórelőzményében erős napégés, gyakori szoláriumozás, napozás szerepel, továbbá világos bőrű, szőke, vörös hajú egyéneknek, valamint akiknek ötvennél több anyajegyük van. Tanácsos évente ellenőriztetnünk anyajegyeinket bőrgyógyásszal! A korai felismerés jelentősen növeli a kezelés eredményességét.