A vizsgálatok során a tudósok amatőr színészeket kértek fel, hogy olvassanak fel jól ismert mondókákat a saját hangjukon, tájszólással, idegen akcentussal, vagy valaki másnak a hangját utánozva.

"A hang az egyik legjelentősebb csatorna, amin keresztül kifejezzük a személyiségünket: olyan fontos információkat árul el rólunk, mint a nemünk, a korunk, a születési helyünk és, ami a legfontosabb, hogy kinek szeretnénk láttatni magunkat" - mondta Carolyn McGettigan, a Royal Holloway Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa. "Az volt a célunk, hogy megtudjuk, agyunk hogyan irányítja ezt a rendkívül rugalmas kommunikációs eszközt, hiszen ennek a megértése olyan új terápiás módszerek kifejlesztéséhez vezethet, ami segíthet az agysérülés vagy agyvérzés után lábadozó pácienseknek saját hangjuk visszanyerésében."

McGettigan és kollegái funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) segítségével valós időben tartották megfigyelés alatt a résztvevők agyműködését. Az eredmények szerint amikor a résztvevők tudatosan változtattak hanghordozásukon két agyi terület - a bal anterior insula és az inferior frontális gyrus - is működésbe lépett. Ezen kívül amikor nem csak akcentusukat változtatták meg, hanem utánozni akartak valakit, két másik agyi terület - a posterior superior temporalis/inferior parietalis kéreg és a jobb középső/anterior superior temporalis sulcus - működése is fokozódott.

"Gondoljunk csak bele, mekkora különbség van aközött, ha egy barátunkkal beszélünk a telefonon, vagy ha egy rendőrnek magyarázkodunk, aki épp meg akar büntetni minket. De említhetném azt is, amikor egy kisgyerekkel próbálunk szóba elegyedni" - tette hozzá McGettigan. "Nem csak szóhasználatunk változik meg, hanem hanghordozásunk és stílusunk is, amivel mondandónkat közöljük. Szerettünk volna többet megtudni erről a folyamatról és arról, agyunk milyen szerepet játszik benne."

A kutatás részletes leírása a Journal of Cognitive Neuroscience című tudományos szaklap legfrissebb számában olvasható.