John Peters, a Coloradói Egyetem professzora saját kutatásának adatait mutatta be, melyhez fasírtot, zöldségeket és szószos tésztát használt. A 150 főből álló tesztcsoport teljes zsírtartalmú, 610 kalóriás menüt, vagy csökkentett zsírtartalmú, hagymával, oregánóval, paprikával és fokhagymával ízesített, 395 kalóriás változatot ettek. Voltak, akik szintén csökkentett energiatartalmú, ám fűszerek nélküli ebédet kaptak. A résztvevők ezután 9 pontos Likert-skálán értékelték, mennyire találták finomnak az ételeket, amelyeket véletlenszerű kiválasztás alapján kerültek kiosztásra, tehát senki sem tudta, a három közül melyikből evett.

Az eredményekből kiderült, hogy a teljes zsírtartalmú és a csökkentett zsírtartalmú, de fűszeres ételek ugyanolyan pontszámot kaptak, mégpedig 7-es körülit. A fűszerek nélküli, csökkentett zsírtartalmú variáns 6,25-ot érdemelt. Peters professzor kiemelte, hogy csupán a fűszerek használata elég volt az ízélmény javításához. A csökkentett zsírtartalmú, fűszeres fasírt kevéssel magasabb pontszámot kapott, valamennyivel 7,0 fölöttit, mint a zsíros. A zsíros szószos tészta 7,25 fölött teljesített, míg a fűszeres zsírszegény 6,5 alatt. Ebből a fogásból a fűszerek nélküli, zsírszegény változat 6,0 pontnál is kevesebbet kapott. Peters professzor szerint a zsírszegény sajt kevésbé bizonyult laktatónak, de a fűszerek hatása így is mérhető.

A szakértő arra szeretné ösztönözni az élelmiszeripart, hogy behatóbban tanulmányozza az összefüggést a fűszerek és a jóllakás között. „A zsír fűszerekkel történő helyettesítése ígéretes módszer lehet az egészséges táplálkozás irányelveinek mindennapi betartásához. Főleg, ha egyszerű adalékokról van szó, nem pedig egzotikus fűszerekről” – magyarázta Peters professzor.