A jelentés szerint a vírus okozta megbetegedésben elhunytak mindegyike 50 éven felüli krónikus beteg volt, illetve a veszélyeztetett kategóriába tartozott.     Az összes megbetegedett közül 136 fertőzöttnél állapítottak meg agyhártya- vagy agyvelőgyulladást.     Az intézet beszámolt arról is, hogy a kórházba került 171 beteg közül 84-et már hazaengedtek.     A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a nyugat-nílusi vírus idényjellegű betegség, terjedése azokra az időszakokra jellemző, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed.

Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják. A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik. Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek  egy részében azonban a fertőzés agyhártya-, vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.