Ahogy a nyitott lábbelik szezonja elmúlt, vegyük szemügyre lábfejünk állapotát. Meglehetősen gyakori, hogy a divatos nyári szandál vagy az „alig-papucs” viselése nyomot hagy a lábunkon: bőrkeményedések éktelenkednek rajta, a sarok bőre eldurvult, megvastagodott, a rossz súlyelosztás fájdalmas bütyköt eredményezett. Ha netán nincs ideje vagy módja egy jó pedikűröst felkeresni, legalább otthoni lábápolással hozza rendbe és tartsa karban a leghűségesebb szolgáit, hogy továbbra is bírják a strapát!
Egy kis kényeztetés
Az otthoni lábápolás kezdődjön egy pihentető, frissítő lábfürdővel, amely nemcsak testének, hanem a napi stressz után a lelkének is jót tesz. A meleg vízbe egy kanál sót vagy pár csepp illatos (például fenyő-, kakukkfű-, citrom-) olajat is érdemes tenni. Tíz percnyi áztatás után kellemesen ellazul a láb, a bőre puhábbá, könnyebben kezelhetővé válik. Ehhez egy egyszerű mosdótál is elegendő, de a hatás növelhető az erre a célra kialakított lábmasszírozó-pezsgőfürdős készülék használatával is, amely jótékonyan élénkíti a láb vérkeringését. Ha a sarok bőre megvastagodott, berepedezett, akkor a felesleges réteget áztatás után már könnyen el lehet távolítani a sarokápoló reszelővel, és ez a röpke lábfürdő a lábkörmök ápolását is segíti. A lábfürdő vagy a zuhanyozás után gondosan törölje szárazra a lábát, egyenként a lábujjak közötti hajlatokat is, hiszen a zárt cipőben a nedvesen maradt részeken könnyen elszaporodhat a lábgomba. Használjon a bőr táplálására, rugalmasan, puhán tartására hidratálószert vagy lábápoló balzsamot!
Lábbarát lábravalók
Nemcsak a nyári papucsok, szandálok tehetnek rosszat a lábának, hanem az őszi lábbelit is tanácsos alapos megfontolás útján kiválasztani. Az egészséges cipő talpa nem túl puha, de nem is túl merev, segíti a láb „gördülését”. Stabil sarka van, ami azonban nem magasabb 4-5 centiméternél. A most divatos, sarkatlan „balerinacipők” például könnyűek, kényelmesek, ám megváltoztatják a lábra nehezedő súly eloszlását, és folyamatos viselésük előbb-utóbb fájdalmas bőrkeményedéseket, bütyköket okoz. Az a jó, ha a cipő orra úgy van kialakítva, hogy a lábujjak kényelmesen elférjenek benne, ne préselődjenek össze. Aki a munkája során egész nap áll vagy járkál, okosabban teszi, ha a bokáját is tartó, magas szárú cipőt visel. Sem a lábat nem tartó papucs, sem a rosszul szellőző csizma nem alkalmas egész napos használatra, sőt, még a legkényelmesebb edzőcipőt sem arra tervezték! A méret, bizony, lényeges: egy félszámnyi eltérés is állandó kényelmetlenséget, sőt, fájdalmas apró sérüléseket okozhat, ha a cipő szorítja, dörzsöli a lábat valahol, vagy ha épp ellenkezőleg, a láb csúszkál benne. Az sem mindegy, milyen zoknit vagy harisnyát húz a lábára! A műszálas lábravalókat tanácsosabb kerülni, mivel a természetes anyagokból, például a pamutból és a gyapjúból készültek szárazabban tartják a lábát. Vásárlásnál nézze meg a zokni gumírozását is, mivel estére még a legegészségesebbeknél is előfordulhat a láb megdagadása, átmeneti vizesedése is, amely mellett a túl erős gumírozású zokni mélyen bevágódik és tovább rontja a láb keringését.
Cukorbetegek különösen figyeljenek a lábukra!
Az egészségesek lába is megérdemli és meg is hálálja a rendszeres gondoskodást, a betegekére pedig még inkább kell ügyelni. Azoknak például, akiknek érrendszeri gondjaik vagy diabéteszük miatt rosszabb a keringésük a lábukban, gondosan kell kerülniük a legapróbb hámsérülést, kidörzsölődést, berepedést is. Ezek ugyanis az ő esetükben nehezen, lassan gyógyulnak és elhúzódva nagy bajt okozhatnak: nehezen gyógyuló sebekhez, fekélyekhez, az ún. diabéteszes láb tünetegyütteshez vezethetnek. Érdemes figyelni arra is, hogy az anyagcsere-zavar miatt a cukorbetegek bőre gyakran vízhiányos, száraz, pikkelyes, így érzékenyebb, a sérülésekre, berepedezésre hajlamosabb az egészségesekénél. Nekik ezért különösen ajánlott, hogy zuhanyozás után minden alkalommal pótolják a lábukon is a bőrük nedvesség- és zsírtartalmát egy arra alkalmas hidratáló testápolóval.