A szürkehályog elnevezés megtévesztő, hiszen a látásromlást nem egy, a szem elé húzódó hártya vagy filmréteg okozza, hanem az életkor előrehaladtával magának a szemlencsének az anyaga szürkül el, változik meg. Következményeként a beteg mintegy vízfüggönyön keresztül látja a világot, a látásélessége és a színérzékelése csökken.
A hályogkovácsoktól a műlencséig
Ezt a problémát az emberiség évezredek óta ismeri, és az adott kor fejlettségének megfelelően próbálkozott meg a kezelésével. Már az időszámításunk előtti második évezredben Egyiptomban „hályogszúrással” igyekeztek segíteni, majd évredeken keresztül ez maradt a kezelés módja: egy speciális tűvel a az elszürkült lencsét az üvegtest belseje felé mozdították el, ami által jó esetben (ha a páciens a kezdetleges eljárás miatti esetleges fertőzéseket megúszta), bizonyos mértékben javulhatott a látás, hiszen valamivel több fény juthatott a szem belsejébe. A módszer kétes eredményességét jelzi, hogy a régi magyar nyelvben a „hályogkovács” kifejezés őrizte meg a vásárokban, búcsújáró helyeken „operáló” középkori orvosok emlékét. A műtéti beavatkozások történetében nagy lépést hozott a XIX. század, amikor is a műtéti eszközök fertőtlenítésével és a páciens érzéstelenítésével finomították az ősi technikát. Érdekesség, hogy a második világháborúban megsérült szemű pilóták esetei adták a beültethető, műanyag szemlencse-protézis ötletét: a kezelő sebészük felfigyelt arra, hogy a szembe kerülő plexiszilánk nem okozott gyulladást, nem váltott ki reakciót a sérült szövetekben. Egy angol szemész, Harold Ridley ültette be az első műanyagból csiszolt szemlencsét 1949-ben. Az elszürkült szemlencse eltávolításának és a műlencse beültetésének technikája ezután rohamosan fejlődött. A cél természetesen az volt, hogy minél kisebb beavatkozással minél jelentősebb látásjavulást tudjanak elérni.
Rutinná vált a legmodernebb technika
A széles körben elterjedt és ma már rutineljárásnak számító ultrahangos beavatkozás során az elszürkült lencsét eltávolítják, és egy beültethető műlencsével helyettesítik. Az ultrahang segítségével minimalizálni lehetett a vágás nagyságát, így gyorsabb a gyógyulás, és minden eddiginél kisebb az esetleges műtéti szövődmények, a gyulladás és fertőzés, valamint a későbbi fénytörési rendellenességek kialakulásának veszélye. Egy három millimétersnél kisebb metszést ejtenek a szaruhártya külső szélén, majd ezen át távolítják el az elhomályosodott szemlencsét. Ennek tokja azonban megmarad, és ebbe ültetik be az összehajtható műlencsét, amelyet „szövetbarát” akrilból, szilikonból vagy hidrogélből készítenek, így az emberi szem finom szövetei számára nem okoz irritációt. A beültetett szemlencsék legújabb változatai a közeli és távoli tárgyak nézésekor a fókusztávolsághoz alkalmazkodva már dinamikus alakváltozásra is képesek, így ezek alkalmazása teljesen feleslegessé teheti a szemüvegviselést is. Az eljárások fejlettségének köszönhetően a szürkehályog-műtétek 98 százalékában teljesen komplikációmentesek. A beavatkozás mindössze 25-30 percig tart, altatásra sincs szükség: a kezelés előtt a páciens feszültségét gyógyszerrel csökkentik, szemcsepp formájában pedig helyi érzéstelenítést végeznek. A páciens egy-két órás pihenést követően haza is térhet.
A jelenleg elérhető legmodernebb technológia a lézer segítségével végzett szürkehályogműtét. Ebben az esetben egy speciális, nagyon nagy frekvenciájú femtoszekundum lézer segíti az orvos munkáját. A műtét legnagyobb precizitást és pontosságot igénylő fázisait – a különböző szaruhártya metszések készítését, a szemlencse tokjának bemetszését, a szemlencse magjának apró részekre bontását – a lézer automatikusan elvégzi. A lézer alkalmazása esetén a szemet a műtét során kevesebb trauma éri, pontosabbak és szabályosabbak a szükséges metszések. Eredménye pedig a lehetséges szövődmények kockázatának csökkenése, a jobb látóélesség és látásminőség. A lézer segítségével végzett legújabb szürkehályog műtét már Magyarországon is elérhető.
LASIK - A legelterjedtebb beavatkozás
A LASIK név a „lebenykészítés mellett végzett lézeres beavatkozás” rövidítéséből származik. Ennek lényege, hogy a szaruhártya külső felszínén egy nagy pontosságú eszköz segítségével egy kerek lebenyt képeznek, majd azt felhajtják. Ezután a lézer elpárologtatja a látásjavításhoz szükséges szövetmennyiséget a szaruhártyáról. A lebenyt visszahajtják, varratra nincs szükség és máris megkezdődik a gyógyulási folyamat. Ez az eljárás pár percig tart, a beavatkozás fájdalmatlan és a kezelés után sem jelentkezik fájdalom, legfeljebb rövid ideig idegentest érzésre számíthatunk. A kezelést 1991-től végzik, azóta ez vált a legnépszerűbb technikává, a rövidlátás, távollátás és asztigmia, valamint az öregszeműség lézeres korrekciójára egyaránt alkalmazzák.
A Zyoptix – személyre szabott lézerkezelés
A Zyoptix Excimer a LASIK eljáráson alapul, de nemcsak a lézeres dioptriakorrekció műtéti technikáját, hanem az azt megelőző diagnosztikát is továbbfejlesztette. A beavatkozás itt is lebenykészítéssel kezdődik, de a lézerkezelés módja teljesen más. Abban különbözik a hagyományos kezelési programoktól, hogy teljesen egyedi, egyénre szabott kezelési lehetőséget kínál. A mindenki által ismert hagyományos látáshibákon túl (dioptria eltérés, cilinder) a Zyoptix rendszer az ún. hullámfront-elemzés segítségével képes mérni, majd ennek alapján kezelni a teljesen egyedi, szemenként is különböző magasabb rendű fénytörési eltéréseket és figyelembe veszi a szem szaruhártyájának domborzati viszonyait is. (Magasabb rendű fénytörési hiba okozhatja például azt a jelenséget, ha egy kerek fényfolt körül árnyékot, fénygyűrűt látunk.) A gyors és fájdalommentes eljárás szövetkímélő, csaknem 20 százalékkal kevesebb szövetet párologtat el, pedig nagyobb kezelési átmérőt és nagyobb dioptriaérték korrigálást tesz lehetővé, és az addigiaknál jobb látásminőséget eredményez.