A philadelphiai szakértők csaknem 144 000 ember kórtörténetét vették górcső alá, akik 19 és 90 év közötti, pikkelysömörben szenvedő betegek voltak. Az összehasonlítás alapját képező, pikkelysömör nélküli kontrollcsoport 690 000 főt tartalmazott. A hétéves követési szakaszban a pikkelysömörösöknél nagyobb volt a krónikus vesebetegség kialakulásának aránya, mint a kontrollcsoportban. A súlyos pikkelysömörös betegeknél csaknem kétszeres volt a vesebetegség kockázata, s több mint négyszeres a dialízist igénylő veseelégtelenségé.

További vizsgálat nyomán, ami a pikkelysömörben érintett terület nagyságára fókuszált, világossá vált, hogy a súlyos pikkelysömörösöknél nagyobb a kockázat. A mérsékelt pikkelysömör a bőrfelület 3-10 százalékának érintettségét jelenti, míg a súlyos ennél magasabb arányt. A pikkelysömör egy krónikus betegség, amelynek nyomán elhalt hámsejtekből álló, száraz foltok jelennek meg a bőrön. Ezek viszketnek, repedeznek és vérezhetnek is. Az amerikai Nemzeti Pikkelysömör Alapítvány adatai szerint 7,5 millión szenvednek ettől az autoimmun zavartól a tengerentúlon.

A mérsékelt vagy súlyos fokozat a páciensek ötödére vonatkozik világszerte – áll a tanulmányban, amely október 15-én jelent meg a BMJ szakfolyóirat hasábjain. Bár a kutatás összefüggést talált a pikkelysömör megléte és a nagyobb vesebetegség-kockázat között, nem bizonyít ok-okozati viszonyt. A szakértők arra is rájöttek, hogy a vesebetegség kockázata a pikkelysömör korral járó romlásával is kapcsolatban áll. A súlyos pikkelysömörös 40-50 évesek közül kerül ki évente minden 135. krónikus vesebeteg. Az 50-60 éveseknél ez az arány már minden 63.-ra vonatkozik.