A kutatók több mint 1000, a változókoron már átesett nő esetében vizsgálták meg két, a halhúsban megtalálható zsírsav, az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) szintjét. A vizsgálatok szerint nagyobb volt az agya összességében és az agy hippokampusz nevű területe azoknak a nőknek, akiknek vörösvérsejtjeiben legnagyobb koncentrációban volt jelent a két zsírsav. Korábbi kutatások már bizonyították, hogy az agy a kor előrehaladtával zsugorodik. "Ha a halakból származó két legfontosabb omega-3 zsírsav bizonyos koncentrációjával megelőzhetővé, vagy késleltethetővé válhatna a demencia kialakulása, annak hatalmas egészségügyi előnyei lennének, mivel ezeknek a zsírsavaknak a mennyisége biztonságosan és költséghatékonyan növelhető az étrend módosításával" - nyilatkozta James Pottala, a Dél-Dakota Egyetem belgyógyász professzora.

A kutatás során a tudósok 1111, a menopauzán már átesett nő vörösvérsejtjeinek DHA- és EPA-szintjét vizsgálták meg, valamint MRI-t is készítettek az agyukról. Nyolc évvel később újra megvizsgálták a nők agyát, és rájöttek, hogy a magasabb zsírsav-koncentráció minden esetben magasabb agytérfogattal járt együtt. "Az eredményeink szerint nagyjából 2,7 százalékkal volt nagyobb azoknak a nőknek a hippokampusza, akiknél a legmagasabb EPA- és DHA-szintet mértük" - nyilatkozta Pottala professzor. Ennek a zsírsavszintnek az eléréséhez mindössze hetente kétszer kell valamilyen olajas halat (lazac, tonhal, hering, szardínia) fogyasztani a halolaj-kapszulák szedése mellett. Bár az agytérfogat megváltozása pozitív előjel, Pottala szerint még mindig nem teljesen biztos, hogy a zsírsavak segíthetnek a demencia megelőzésében. "Ennek megállapítására további vizsgálatokra van szükség." A kutatás részletes leírása a Neurology című orvosi szaklap január 22-ei számában került publikálásra.