A svéd Karolinska Intézet munkatársai azt mondják, hogy anekdota jellegű és tudományosan alátámasztott bizonyítékok egyaránt léteznek arra, hogy a különböző betegségek más-más testszaggal járnak. A nyirokcsomó gyulladás söraromája mellett a cukorbetegeket például acetonra hasonlító felhő veheti körül a leheletük miatt. „Jelen kutatásunkban azt vettük górcső alá, hogy az emberek képesek-e mások betegségét szaglás útján érzékelni. Ennek kihasználásával ugyanis meg lehetne előzni a veszélyes állapotok kialakulását. Feltettük magunknak a kérdést, hogy a fertőzés korai szakaszában alkalmazkodhat-e a szervezet annyira a helyzethez, hogy az speciális szaggal járjon, ennélfogva úgynevezett biomarkerként szolgálhat-e a szag” – nyilatkozta a kutatást vezető Mats Olsson professzor.

Az orvoscsoport nyolc egészséges személyt kért meg, hogy látogassanak el a laboratóriumba. A résztvevők vagy lipopoliszacharid- (azaz LPS-) injekciót kaptak, amely egy immunválaszt kicsikaró erős toxin, vagy pedig sóoldatot. Az önként jelentkezők szoros felsőrészt viseltek, hogy az ezt követő négy órában a ruhadarab magába szívja a verejtéküket. Ezt követően egy negyven önkéntesből álló másik csoport megszagolta a holmikat. Az eredmények alapján az LPS-t kapók pólója erősebb és kellemetlenebb szagot árasztott, valamint „egészségtelenebbnek” ítélték a belőlük áradó illatot. Az immunrendszer aktivitása és a szag közötti összefüggésért legalább részben a vérben megjelenő citokinek tehetők felelőssé. Minél nagyobb valakinek az immunválasza, annál kellemetlenebb szagú a verejtéke. „Érdekes módon a kémiai elemzés nem mutatott eltérést a szagot okozó összetevők tekintetében az LPS-es és a kontrollcsoportnál. Ennek alapján valószínűleg a szagösszetételben érzékelhető a különbség” – magyarázta Dr. Olsson.