A California-Riverside Egyetem kutatása szerint a dohányfüst körülbelül 1,5 milliárd embert érint közvetlenül világszerte, de további több milliárd ember van kitéve a dohányfüst „alábecsült egészségügyi veszélyeinek”. Bár sok dohányos szülő próbálja megóvni gyermekeit a másodlagos dohányfüst hatásaitól, a kutatók azt állítják, hogy a harmadlagos dohányfüst is jár egészségügyi kockázatokkal. Tanulmányukban korábbi kutatásokra is hivatkoznak, melyek szerint azok a gyerekek, akik dohányos felnőttekkel élnek együtt, 40 százalékkal gyakrabban hiányoznak az iskolából, mint azok a gyerekek, akik nem laknak együtt dohányosokkal. A Medical News Today pedig nemrég közölt egy olyan kutatást, mely szerint a másodlagos dohányfüst behatása összefügg az asztmás gyerekek kórházi újrakezelésével.
A mostani kutatás azonban azt mutatja, hogy a felületekre lerakódó, ún. harmadlagos dohányfüst idővel egyre toxikusabbá válik. A kutatók azt állítják, hogy a másod- és harmadlagos dohányfüst ugyanolyan veszélyes, mint az elsődleges. A veszély ráadásul nem csak a dohányosokra leselkedik, mivel a harmadlagos füst és az ebben lévő rákkeltő anyagok még az után is megmaradnak, hogy a dohányos kiköltözne egy házból vagy szállodai szobából.
A California-Riverside Egyetem kutatói Manuela Martins-Green professzor vezetésével egereken vizsgálták a harmadlagos dohányfüst hatásait. Miután az egereket kitették a harmadlagos dohányfüst behatásának, több szervükben is elváltozásokat mutattak ki, és a dohányzással összefüggő rákkeltő anyagok ugyanolyan szintjét választották ki, mint a másodlagos dohányfüstnek kitett gyermekek. A harmadlagos dohányfüst megnövelte bennük a lipidek szintjét és a májzsugor előfutárának számító nem alkoholos májbetegség, valamint a rák és a szív-érrendszeri megbetegedések előfordulását. A kollagéntermelés és a gyulladásos citokinek szintjét is megnövelte a tüdőben, ami fibrózishoz, tüdőbetegséghez és asztmához vezethet. Az egerek a bőrön ejtett sebek lassú gyógyulását, és hiperaktív viselkedést is mutattak. A kutatók úgy vélik, hogy eredményeik alapul szolgálhatnak a harmadlagos dohányfüst emberekre gyakorolt káros hatásainak további vizsgálataihoz, amelyek befolyásolhatják a megelőzésre vonatkozó törvényhozási folyamatokat.