A gyomor falába fecskendezve a botox lelassítja a táplálék áthaladását, így elméletileg hosszabb ideig érzi telítettnek magát a beteg, és kevesebbet eszik. Az állatkísérletek eredményei szerint öt hét alatt akár harmadával csökkentheti a testsúlyt.

Az egyre terjedő elhízást hagyományosan fogyókúrával és gyógyszerekkel kezelik, súlyos esetekben pedig műtéti beavatkozást is végeznek. A két leggyakoribb műtét egyike a gyomorgyűrű, mely során gyűrűt helyeznek a gyomor felső részére, amitől a beteg kis mennyiségű étel fogyasztása után is teltnek érzi magát. A másik típus a gyomor-bypass, amikor a gyomor méretét sebészeti úton csökkentik, ezért hamarabb megtelik. A műtéttel azonban a fertőzés, a vérrögképződés, az epekőképződés, a bélelzáródás, és ritkább esetben a halálozás kockázata járhat.

A botox kevesebb mellékhatással jár, minimálisan invazív, és olcsóbb a műtétnél. A kezelés a Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxinon alapul, és úgy fejti ki a hatását, hogy blokkolja az idegekből az izmokba irányuló jelzéseket, amivel csökkenti az izomösszehúzódásokat. A Trondheimi Egyetemi Kórház kutatásában egy endoszkópot vezettek be a betegek száján át a gyomrába. A toxint az endoszkópon keresztül bejuttatott tűvel fecskendezik be a gyomorfalba. A kutatók szerint a botox akár 50 százalékkal is lelassítja a táplálék áthaladásának sebességét a gyomorban. Egy korábbi kutatásban a római Katolikus Egyetem kísérletében botoxot vagy placebót fecskendeztek be patkányok gyomrába. A toxinnal kezelt állatok testtömegük 8,2 százalékát adták le, és fele annyi táplálékot fogyasztottak, mint a placebót kapott patkányok.