Meglepő fordulat a stressz és a migrén közötti összefüggésben, hogy azok a betegek, akiknek sikerült csökkenteniük a feszültség szintjét az életükben, paradox módon végül növelték a roham jelentkezésének kockázatát. A Dr. Richard Lipton vezette kutatás a Neurology című szakfolyóiratban jelent meg. A szakember a Montefiore Fejfájásközpont és a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem munkatársa. A tanulmány meglepő kapcsolatot tár fel az érzékelt stresszmennyiség és a migrénes rohamok előfordulása között – nyilatkozta Dr. Lipton. A szerzők megjegyezték, hogy bár a stresszről régóta tudjuk, hogy fejfájást okoz, a feszült időszak után lenyugvó migréneseknél maga a stresszcsökkenés fokozta a kockázatot. Az erős stresszt követő első hat órában ötszörösére nőtt a migrénes roham jelentkezésének veszélye. Dr. Lipton és kollégái feltételezik, hogy a kortizol nevű stresszhormon szintjének emelkedése és csökkenése állhat a jelenség mögött.

A vizsgálat során 17 migrénes beteget vettek górcső alá, akik három hónapon keresztül vezettek fejfájásnaplót – ebben a stressz-szintjüket, a stresszcsökkentési tapasztalataikat, az alvási és étkezési szokásaikat, valamint az érzelmi állapotukat is rögzítették. „Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek az emelkedő stressz-szintjükkel, és megfelelően kipihenhessék magukat, még mielőtt nagyobb feszültség halmozódna fel bennük” – hangsúlyozta a társszerzőként közreműködő Dawn Buse. „Ez edzést, jógaórákat vagy akár egy egyszerű sétát is jelenthet” – tette hozzá a szakértő. Bár a tanulmány összefüggést mutatott ki a stressz-szint csökkenése és a migrénes rohamok jelentkezése között, nem bizonyít ok-okozati viszonyt.