De mi is a szauna? Nem más, mint egy pár négyzetméteres faburkolatú szoba, ahol egy kályha (rendszerint elektromos fűtésű) melegíti fel a levegőt 60-90ºC-ra. Hogy lehet kibírni ilyen melegben? Nos, az ember az ilyen magas hőmérsékletet csak rendkívül alacsony páratartalom mellett képes "élvezni". Testünk a szaunában jócskán üzemi hőmérsékletünk fölé emelkedik, a szaunában tartózkodók úgy érzik, mintha lázban égnének, de ez a láz természetesen nem a kellemetlen vacogós láz.

Miért hasznos a szaunázás?

A szervezetnek a melegre adott válasza a fokozott verejtékezés. A verejtékkel a bőrünkön át távoznak a szervezetünkből a lerakódott salak- és méreganyagok. A mesterséges láz nyomán javul a test vérellátása, felgyorsulnak a különböző anyagcsere-folyamatok. A szauna klímája elősegíti a sejtmegújulást, növeli a szervezet ellenálló képességét a különböző fertőzésekkel szemben. Erősíti a szívet, és javítja a vérkeringést. A melegtől még a legvékonyabb hajszálerek is kitágulnak, több vér és oxigén jut el a sejtekhez. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a visszérproblémákkal küzdőknek a szauna értágító hatása a tüneteik erősödését válthatja ki, ezért számukra ellenjavallt.) Rendkívül jó stresszoldó nincs is jobb a kimerítő nap után, mint egy óra szaunázás.

A szaunázás ezenkívül erősíti az immunrendszert, a rendszeresen szaunázók körében ritkábbak a felső légúti fertőzések. Nem nehéz kitalálni, miért: a hideg és a meleg gyors váltakozása (nyáron a hideg légkondicionált szobába be, télen a hideg utcára ki) szokott a megfázások döntő többségének hátterében állni. A szaunával az ilyen helyzetekhez is minden kockázat nélkül hozzászoktathatjuk magunkat.

A szauna a leragadt izomkötegekkel izomcsomókkal is csodát művel, különösen, ha az izzasztókúrához kiadós masszázst is hozzácsapunk. A meleg hatására látványosan megújul a bőr is, ráadásul a kitágult pórusokon keresztül a különböző arcápoló krémek is nagyobb hatásfokkal szívódnak fel. Az eredmény rugalmas és bársonyos bőr.

Hogyan szaunázzunk?

A szokásosnál háromszor-négyszer nagyobb hőmérséklet természetesen megterheli a szervezetet, ezért nem szabad hűbelebalázs módjára szaunázni. Az egyik legfontosabb szabály, hogy fokozatosan szoktassuk magunkat a szaunázáshoz. Még ha lehetőségünk van is mindennap szaunázni, kezdőként heti egy alkalomnál gyakrabban ne terheljük vele szervezetünket. A másik fontos szabály, hogy szánjunk rá elegendő időt. A szaunázás és az azt követő relaxációs periódus együtt optimális esetben 70-90 percet vesz igénybe. A ráfordított idő azonban jócskán megtérül.

Szaunázás előtt mindig zuhanyozzunk le. Ezzel eltávolítjuk a bőrünkről az esetleges szennyeződéseket, a szennyezett városi levegőből ránk tapadó korom, az izzadság és dezodoráló készítmények nyomait. Miután szárazra (!) törülköztünk, irány a szauna. A klasszikus szaunázás teljesen fedetlen testtel történik, de ha erre nincs lehetőség és gyakran nincs még a fürdőruhás vagy szaunaköténykés változata is több, mint a semmi. Figyeljünk azonban oda arra is, hogy higiéniai okokból minden esetben tegyünk magunk alá egy törülközőt.

Ideális körülmények

A szauna ideális hőmérséklete a 80-90 fok. Akinek ez a kezdéskor túl sok, az az alsóbb padokra üljön, ott alacsonyabb a hőmérséklet; a gyakorlottabbak is ott kezdik, s csak idővel ülnek egyre magasabbra. Egy-egy menetet általában 10-15 percesre tervezzünk, s ezt ismételjük meg háromszor, Természetesen, hogy hol mennyi ideig tartózkodjunk, arra nincs kőbe vésett szabály, de a szakértők szerint a középső szinten legyünk a legtovább, és csak az utolsó 3 percre merészkedjünk fel a legforróbb, harmadik padsorra.

Az egyik legfontosabb tudnivaló: csak addig maradjunk, ameddig jólesik a szaunázás. Előfordulhat, hogy a levegőt túl száraznak érezzük, ilyenkor löttyintsünk egy kis vizet a forró kövekre. Az ínyencek különböző illóolajokat is kevernek a vízbe, esetleg keressünk mi is ízlésünknek megfelelőt.

A melegedési szakasz után jöhet a hűtés: a szaunakabinból távozva álljunk a hideg zuhany alá, vagy merítkezzünk meg egy hideg medencében. Először talán kicsit furcsa érzés lesz, de így a leghatásosabb. (A finnek a hóban hemperegnek.) Aki nem bírja a hirtelen hidegsokkot – ahogy például a gyerekek sem –, az langyos zuhannyal kezdjen, és fokozatosan hűtse a testére ömlő vizet. Megtörülközés és rövid pihenő után jöhet a következő menet.

Szaunázás után tusoljunk le, törülközzünk szárazra, esetleg kenjük be magunkat valamilyen testápolóval, és adjunk magunknak negyedóraóra pihenőt. Ne feledjük: inni csak a szaunázás után javasolt akkor viszont különösen, hiszen akár kétliternyi folyadék is távozhatott a szervezetünkből, amit pótolni kell. (Hangsúlyozzuk: víz távozik, tehát a szauna nem fogyaszt! Csupán ezzel nem szabadulhatunk meg súlyfeleslegünktől.)

Akinek kerülniük kell

Nem mindenkinek ajánlható azonban a szauna. A magas hőmérséklet miatt kifejezetten ellenjavallt az epilepsziások, a vese- és súlyos szívbetegek, heveny ízületi gyulladásban szenvedők számára. Gyerekeket csak módjával vigyünk szaunába, kisebbeket (hatéves kor alatt) lehetőleg egyáltalán ne. Nagyobb gyerekek is inkább csak a legalsó padokon ülje és engedjük ki őket, ha nem tetszik nekik a meleg. Elterjedőben van a szaunázásnak korszerűbb módja: az infraszauna. Számos előnye mellet kiemelendő, hogy nem melegíti fel a testet ilyen magas hőfokra így azok is használhatják, akiknek valamilyen oknál fogva ez nem javasolt.

Ahhoz hogy a megfelelő időpontot találjuk a melegkúrához, vegyük figyelembe a következőket is. A különböző emberek különbözőképpen reagálnak a melegterhelésre. Vannak, akik inkább elfáradnak, míg másokat olyannyira felfrissít, aludni sem tudnak utána. Kísérletezzük ki, melyik típusba tartozunk, és eszerint találjunk alkalmat a szaunázásra.

És még valami. A szauna etikettje szerint szaunázni csendben illik. Ilyenkor az ember relaxál, és élvezi a meleget. Fontos történeteinket ne itt osszuk meg a jelenlévőkkel.