A spanyol kutatók szerint a fehér kenyér jelentős mértékben megnöveli a jótékony mikrobák mennyiségét a gyomorban, ami segít a betegségek távol tartásában, így jobb egészségi állapotot eredményez. Az eredménynek köszönhetően a sokat szidott élelmiszer visszanyerhet valamit hajdani népszerűségéből, és újra előkelőbb helyre kerülhet az áruházak polcain.
A fehér kenyér történetének meglepő fordulataként az új kutatás azt mutatta ki, hogy az élelmiszer serkenti a jótékony bélbaktériumok szaporodását. A spanyol kutatók az emberek bélrendszerében lévő baktériumokat, és azok az egészségi állapot alakulásában játszott szerepét vizsgálták. Ez azért lényeges, mert az utóbbi idők kutatásai azt mutatták, hogy amikor a baktériumok egy bizonyos populációjának mennyisége lecsökken, hajlamosabbá válunk a megbetegedésre. A mikrobák megfelelő egyensúlyának fenntartására az egyik legjobb módszer a helyes táplálkozás.
Az Oviedo Egyetem kutatói a fűszerekben, teában, gyümölcsökben és zöldségekben gyakori polifenolok hatásait vizsgálták, és azt, hogyan hatnak az emberi bélrendszerben lévő mikrobák egyensúlyára. Harmincnyolc egészséges embert kérdeztek ki étrendjükről, és elemezték székletmintáikat. Vizsgálatuk azt mutatta, hogy a pektin, a citrusfélék egyik összetevője, a korábbi kutatásoknak ellentmondva csökkenti bizonyos jótékony baktériumok mennyiségét. A kutatás legmeglepőbb eredménye viszont az volt, hogy a fehér kenyér serkenti a Lactobacillus nevű jótékony baktériumcsoport szaporodását. Eddig a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszereket dicsérték azért, hogy magas rosttartalmuk miatt megnövelik a jótékony baktériumok szintjét, de az új kutatás tanúsága szerint a gyakran alábecsült finomított gabonák, így például a fehér kenyér és a fehér rizs is növeli az egészséget támogató mikrobák szintjét.
Dr. Sonia González, a tanulmány társszerzője így nyilatkozott az eredményekről: „A gyakran fogyasztott élelmiszerek, például a narancs vagy a fehér kenyér összefüggésének meghatározása bizonyos mikrobiális csoportokkal arra utal, hogy a jövőben a kutatásoknak a teljes étrendet kell figyelembe venniük, nem csupán az egyes összetevőket.”