Annak ellenére, hogy első hallásra különös és morbid viselkedésnek tűnik, a kutatók most felfedezték, pontosan mi is zajlik a testünkben, ami ezt a reakciót kiváltja. Kimutatták, hogy a vér és a belső szervek látványának kitett emberek annál nagyobb figyelmet tanúsítanak, minél szélsőségesebb a tartalom – mindezt pedig annak ellenére, hogy a nézők saját bevallásuk szerint undorítónak találták a látványt.

A University of Central Florida munkatársa, Bridget Rubenking, és az Indianai Egyetem kutatója, Annie Lang közös kísérletében összesen 120 ember nézett meg olyan videofilmeket, amelyek háromféle undort keltő tartalmat mutattak be: szocio-morális, testnedvek és halál, illetve vér eredetű undort. A filmek nézése közben a kutatók megmérték a résztvevők pulzusszámát, arckifejezéseit és verejtékezését. Ezt követően a klipek megtekintése után megvizsgálták az alanyok emlékeit, hogy meghatározzák a különbségeket az emlékek és a tevékenységek fiziológiai szintjei között.

A Journal of Communication szaklapban megjelent kutatás eredményei azt mutatták, hogy a szocio-morális undort kiváltó videók az undor lassabb reakcióját váltották ki a résztvevőkből, akik eleinte figyeltek, majd egyre inkább negatívvá váltak. Az alapvető undorokra, vagyis a testnedvek, a vér és a halál által kiváltott undorokra azonban az alanyok azonnal reagáltak, és azonnal negatívvá és védekezővé váltak. A memória javulást mutatott az undorító felvételek nézése alatt és után mindegyik undortípus esetében, és a résztvevők pulzusszáma idővel fokozatosan lassult, ami arra utal, hogy az emberek egyre jobban odafigyeltek a tartalomra, amint a film előrehaladt. Az eredmények alapján a kutatók arra következtettek, hogy annak ellenére, hogy az alanyok teljes mértékben tisztában voltak saját undoruk mértékével, nem tudtak elfordulni az undort keltő tartalomtól, sőt valójában minél undorítóbb tartalmat néztek, annál jobban odafigyeltek.