A kutatók 41 200 amerikai férfi adatait elemezték, akikben 2004 és 2007 között mutattak ki lokalizált prosztatadaganatot. A betegek közül közel 1900-ban mutattak ki depressziót prosztatadaganatuk diagnosztizálása előtt két éven belül. „A közepes vagy magas kockázatú prosztatadaganatban szenvedő férfiak, akikben a közelmúltban mutattak ki depressziót, kisebb valószínűséggel vetik alá magukat definitív kezelésnek, és túlélésük általánosan rosszabb” – magyarázta a Journal of Clinical Oncology szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője, Dr. Jim Hu, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem urológus professzora. „A depresszív zavarok a prosztatadaganat kezelésére és túlélésére gyakorolt hatását tovább kell vizsgálnunk, mivel mindkét betegség viszonylag gyakori az Egyesült Államokban” – tett hozzá a professzor. Bár a kutatás kapcsolatot mutatott ki a depresszió és a prosztatadaganat között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést. Ehhez az összefüggéshez a kutatók szerint több tényező is hozzájárul, köztük a mentális rendellenességekben szenvedő betegekkel szembeni elfogultság, a depresszió a daganat biológiai folyamataira gyakorolt hatása, a depressziós betegek csökkent érdeklődése saját egészségi állapotuk vagy kezelésük iránt, valamint az, hogy az orvosok sokszor nem használják ki a lehetőséget arra, hogy felvilágosítsák a férfiakat a prosztatarák szűrésről és kezelésről. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a depresszió nagyobb valószínűséggel jelentkezett olyan prosztatarákos betegekben, akik idősebbek, alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, fehérek vagy spanyol származásúak, nem házasok, más betegségben is szenvednek, és nem nagyvárosokban élnek.