Pedig a legújabb kutatások szerint ennek épp az ellenkezője igaz, és a másokkal szembeni kedvesség teszi sikeressé az embereket. A 'jótékonykodók' ugyanis hajlamosabbak megosztani a tudásukat másokkal, és ezáltal ők is több hasznos információhoz tudnak hozzájutni.

A Tübingen Egyetem kutatói egy személyiségteszt alapján három csoportra osztották a kísérletben részt vevőket: jótékonykodókra, kihasználókra és adok-kapok típusúakra. Egy szociális dilemmával kapcsolatos feladat során a résztvevőknek el kellett képzelniük, hogy kaptak kb. 100 ezer forintnak megfelelő eurót, majd el kellett dönteniük, hogy ebből mennyit lennének hajlandóak beadni egy közös alapba. A résztvevőknek elárulták, hogy az alapban lévő pénzt később megduplázzák, majd egyenlő arányban osztják el a csoport tagjai között, így hát a csoport számára az a legelőnyösebb, ha mindenki beleadja az összes pénzét a közösbe. Egyéni szinten azonban akkor jár a legjobban az ember, ha ő maga megtartja a pénzét, de mindenki más beleadja a sajátját.

A kutatók megfigyelték, hogy a résztvevők mennyi információt voltak hajlandóak megosztani egymással: volt, aki csak a mindenki által ismert részleteket osztotta meg, de olyan is akadt, aki elárulta, ő mennyit ad bele a közösbe és mennyit tart meg. Az eredmények szerint a jótékonykodók kevésbé voltak önzőek és nárcisztikusak, mint a kihasználók. A jótékonykodók jellemzően nem csak több pénzt, hanem több fontos információt is osztottak meg a csoport tagjaival, mint a kihasználók. A kihasználók ugyanakkor nem csak a pénzüket nem osztották meg, de a fontos információkat sem.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a munkaadóknak nem szabad csak az információ-megosztó eszközökre támaszkodniuk, hanem ismerniük is kell alkalmazottaik személyiségtípusát ahhoz, hogy biztosíthassák a folyamatos információáramlást, mivel a kihasználók hajlamosak lehetnek nem megosztani a tudásukat.