A The Gerontologist szaklapban megjelent, idős felnőtteken végzett kutatásban a Massachusettsi Egyetem munkatársai kimutatták, hogy a vallásgyakorlás összefügg a jobb kedélyállapottal. A vizsgálat azon résztvevői, akik rendszeresen részt vettek vallásos szertartásokon, kisebb valószínűséggel tapasztalták a depresszió tüneteit a kétéves kutatási időszakban, azok pedig, akik a kutatás elején a depresszió jeleit mutatták, két év múlva kisebb valószínűséggel szenvedtek depresszióban akkor, ha gyakran imádkoztak magukban.

Az efféle „megfigyeléses” vizsgálattal, amelyben a kutatóknak nincs ráhatása a kutatási alanyokra, nem lehet ok-okozati összefüggést alátámasztani. Nem lehet kideríteni például azt, hogy az emberek azért lettek depressziósak, mert nem vettek részt rendszeresen vallásos szertartásokon, illetve azt, hogy maga a depresszió miatt nem vettek részt, esetleg valami más dolog játszott szerepet.

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az orvosoknak tisztában kell lenniük betegeik vallási igényeivel, és az imahelyek elérhetőségének javítása segítséget jelenthet a vallásos idős felnőttek esetében. „A vallásos szertartások gyakori látogatása több szociális kapcsolattal hozható összefüggésbe, ami csökkentheti az elszigeteltséget és a magányt, a depresszió két kockázati tényezőjét” – magyarázta a kutatás vezetője, Corina Ronneberg. „A magán ima pedig reményt adhat és aktiválhatja a kognitív erőforrásainkat, ami végül ellensúlyozhatja a depressziót.”