Tehéntej allergia gyermekekben és felnőttekben is előfordulhat. A Bécsi Állatorvostudományi Egyetem, a Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói azt vizsgálták, valójában mitől válhat a tehéntej allergénné. A kutatásból az derült ki, hogy a tejben lévő egyik fehérje, a béta-laktoglobulin, csak akkor képes allergiát kiváltani, amikor nem tartalmaz vasat. Amikor telítve van vassal, a fehérje ártalmatlan. A kutatók nemrég ugyanezt a mechanizmust fedezték fel a nyírfa pollen allergiával kapcsolatban is.

A PLoS ONE szakfolyóiratban közzétett tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy a tejallergiát gyakran összekeverik a laktózérzékenységgel, pedig két teljesen eltérő mechanizmusról van szó. A laktóz intoleranciában szenvedő emberek nem tudják megfelelően megemészteni a laktózt, mert hiányzik a szervezetükből a laktáz enzim. A sokkal veszélyesebb tehéntej allergia esetén azonban a szervezet immunrendszere saját IgE antitesteivel megtámadja a tejfehérjéket. Ezekben a betegekben úgynevezett Th2 limfociták termelődése indul meg, ami hozzájárul a tejfehérjék elleni IgE antitestek termelésének megindításához. A betegekben ezért alakul ki allergiás reakció a tehéntejre.

A tej egyik legfontosabb allergénje, az úgynevezett béta-laktoglobulin, a lipokalin nevű fehérjék családjába tartozik. A lipokalinok molekuláris „zsebekkel” rendelkeznek, amelyek vas komplexeknek adnak helyet. A vasat az úgynevezett sziderofórok kötik a fehérjéhez. A mostani kutatás kimutatta, hogy a vasat és sziderofórokat nem tartalmazó proteinek elősegítik a Th2 limfociták aktiválását, ami pedig megindítja a tejfehérjék elleni IgE antitestek termelését. A beteg szenzitizálódik, és allergiás reakciót adhat a tejre. A kutatók most azt vizsgálják, milyen tényezők befolyásolják a tejfehérjék vastelítettségét.