Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírus esetében kettő-huszonegy nap karantént javasol. A szakértők úgy vélték, hogy ha egy ember érintkezésbe került egy Ebola-fertőzöttel, de ez időszak alatt nem mutat tüneteket, nem fertőződött Ebolával. A philadelphiai Drexel Egyetem kutatói azonban a PLOS Currents szakfolyóiratban azt állítják, hogy 12 százalék az esélye annak, hogy a halálos vírus a három hetes időszaknál hosszabb ideig lappang az emberi szervezetben. Ez pedig azt jelenti, hogy Nyugat-Afrika népességének jelentős hányadában kifejlődhet a betegség a fő inkubációs időszakon túl is.

Charles Hass biológus professzor elmondta, hogy amikor a korábbi járványok alapján kiszámítják az izolációs időszakot, az eredményeknek mindig van egy „standard deviációja”, vagyis az eltérés lehetőségének százalékos értéke, amit még számításba kell venni a jelenlegi járvány esetén is. A kórokozók átviteli kockázatának elemzésében nagy tapasztalattal rendelkező Hass professzor úgy véli, át kell értékelni a 21 napos karantén időszakot, mert ez nem biztos, hogy elegendő a közegészségügyi védelem szempontjából.

Az Ebola inkubációs idejének kiszámítása esetén a Zairéből és Ugandából származó adatok kis eltérést mutattak, ez vezetett a WHO magabiztosságához az időszak megállapításában. Ha azonban az 1995-ös kongói Ebola járványokat és a közelmúltban tapasztalt más nyugat-afrikai járványokat is számításba vesszük, az adatok arra utalnak, hogy akár 12 százalék is lehet az esélye annak, hogy valaki még a 21 napos karantén után is megfertőződhet.