Az eperben és az almában is előforduló egyszerű kémiai anyag csökkenti a rohamot követő időszakban a szívet érő károsodást. A Cambridge-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy ha az anyagot a szívroham után befecskendezik a betegekbe, azzal csökkenteni lehet a létfontosságú szerveket érő hosszú távú károsodást.

A Nature szaklapban közzétett áttörés alapja az volt, hogy a kutatócsoport felfedezte azt a mechanizmust, mely révén a károsodás bekövetkezik a szervekben a szívroham vagy agyvérzés után. Bár a károsodás nagy része maga a roham során következik be, akkor is kialakul sérülés, amikor utána a vér visszaáramlik a szervekbe. Amikor az orvosok eltávolítják a rohamot okozó vérrögöt, ami létfontosságú eljárás a túlélés szempontjából, a vér és az oxigén visszaáramlik a szívbe vagy az agyba. Ez a folyamat a reperfúzió. Az orvosokat hosszú ideje frusztrálja az, hogy a beteg életének megmentésével tulajdonképpen további károsodást okoznak a szervezetben.

Ez a folyamat azonban mostanáig rejtélynek számított. A számítógépes modelleken végzett, egérkísérletekkel alátámasztott új kutatás végre kimutatta, hogy a károsodást a szervezetben természetesen előforduló kémiai anyag, a szukcinát okozza. A Cambridge-i Egyetem, a Kings College London, a University College London és a Glasgow-i Egyetem kutatói felfedezték, hogy a szukcinát rendellenesen magas szintje alakul ki azokban a szövetekben, amelyek a roham során meg lettek fosztva az oxigéntől. Amikor a véráramlás visszatér, a szukcinát reakcióba lép az oxigénnel, és kombinálódva pusztító, új molekulákat szabadítanak fel, amelyek elpusztítják a szív és más szervek sejtjeit. A károsodás következtében a szívrohamot követő hónapokban és években megnő a szívelégtelenség és más rendellenességek kockázata.

A kutatók azonban azt is kimutatták, hogy a szervkárosodást egyszerű vegyületek, úgynevezett malonát észterek befecskendezésével csökkenteni lehet az egerekben. A stroke vagy szívroham kezelése során befecskendezett vegyület megállíthatja a szukcinát felgyülemlését, és a káros molekulák ebből következő felszabadulását. A malonát észterek olcsók és könnyen hozzáférhetők, és természetes módon előfordulnak az olyan gyümölcsökben, mint például az eper, az alma vagy a szőlő. Az ezekben lévő mennyiség azonban nem elegendő ahhoz, hogy fogyasztásuk önmagában kifejthetné a jótékony hatást.