A Baycrest Egészségtudományi Intézet munkatársai szerint enyhe kognitív zavar (MCI) mellett az enyhe, közepes és súlyos szorongás rendre 33%, 78% és 135%-kal nő az Alzheimer-kór kialakulási kockázata. Az MCI-vel diagnosztizált egyéneknél a hosszútávú utánkövetés bizonyította, hogy szorongás mellett nagyobb arányban sorvad az agy középső halántéklebenye – az ominózus terület alapvető a memóriaraktározás szempontjából, és Alzheimer-kórban mutat károsodást.

A depresszió és az Alzheimer-kór összefüggéseit számos korábbi tanulmány taglalja. De amíg a depresszióra léteznek rutin szűrővizsgálatok, a szorongásra nem. A vizsgálatot vezető Dr. Linda Mah arra ösztönzi a szakértőket, hogy dolgozzanak ki új módszereket, melyek főként a szorongó, enyhe kognitív zavarban szenvedő betegeknél jelezhetik az Alzheimer-kór kialakulási kockázatát. Továbbá el kell gondolkodni azon is, hogy a szorongás gyógyszeres csökkentése hatékonyan előzheti-e meg a betegséget.

A vizsgálat során 376 egyénnél (életkor 55 és 91 év között) elemezték ki a szorongás, a depresszió, az agyi szerkezeti és strukturális változásainak eredményét három éven keresztül. A résztvevőknél hat havonta végeztek képalkotó és funkcionális vizsgálatokat, és így állapították meg az adott kórállapot súlyossági fokát.